Tököli repülőtér

Tököli repülőtér

A tököli repülőtér az 1940-es évek elején létesült a Dunai Repülőgépgyár Rt. üzemi repülőtereként. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Weiss Manfréd Művek 1941 februárjában kötött haszonbérleti szerződést Szigetszentmiklósközséggel egy új repülőgép- és repülőgépmotor-gyár felépítéséhez szükséges területről. Az új repülőgépgyár a magyar repülőgépgyártás növekvő kapacitás-igénye miatt jött létre. Kezdetben a Messerschmitt Bf 210 romboló repülőgép és a Bf 109 vadászrepülőgép gyártását tervezték, a hozzájuk tartozó DB 605 repülőgépmotorokkal együtt. A céget 1941. július 1-jén jegyezték be, majd még azon a nyáron megkezdődött az üzemcsarnokok, műhelyek és a gyári repülőtér építése a Szigetszentmiklós és Tököl közötti területen, melyet Horthy-ligetnek neveztek. A repülőgépgyár 1942 novemberében kezdte meg a termelését.

Volt irányító központ

A világháborús események miatt a Dunai Repülőgépgyár gyári repülőterén 1943 márciusában felállították a Bf 109 vadászrepülőgépekkel felszerelt 5/3-as vadászrepülő századot, melynek feladata Budapest védelme volt.

1944. április 13-án súlyos bombatámadás érte a tököli repülőteret.

Az amerikai bombázás után 1944

Bombázók a terület fölött

 Amerikai bombázók több mint 200 tonna bombát dobtak a Dunai Repülőgépgyár létesítményeire és Horthy-ligetre. Június 30.-án újabb amerikai bombatámadás érte a repülőteret.

Az amerikai bombázás után

Horthy-ligetet és a tököli repülőteret 1944. november 22-én foglalták el a szovjet csapatok. A repülőteret 1945 januárjában vették használatba, ide települt a szovjet légierő több hadosztálya, köztük A–20 Boston bombázók, vadászrepülők és csatarepülők. A front nyugatra vonulásával azonban a szovjet repülő alakulatok nem távoztak, pár egység 1945 nyaráig maradt. A tököli repülőteret 1945 végén vette ismét használatba a Vörös Hadsereg, ezzel a repülőtér több évtizedes szovjet használata vette kezdetét. Az első megtelepült alakulat a 36. bombázóezred volt.

1947-ben államosították a repülőtér mellett működő Dunai Repülőgépgyárat, majd 1949 novemberében beolvasztották a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalatba. Ugyanebben az időben a repülőtér szomszédságában létrehozták a Repülő Műszaki Intézetet (REMI) is.

1949-ben a Magyar Néphadsereg az eredetileg 1200m hosszú betonpályát 13 cm-el megvastagította, egyben 2500m hosszúságúra növelte.

Valaha harci gépek várták a bevetést itt

Az 1950-es évek elején a Magyar Néphadsereg is használni kezdte a tököli repülőtér egy részét. 1951-ben érkeztek meg a Magyar Néphadsereg új MiG–15-ös vadászrepülőgépei és Jak–18-as kiképző repülőgépei Tökölre. Ezt követően,1952-ben a magyar Honvéd Légierő 24. és 25. vadászrepülő ezrede is a tököli repülőtérre települt, 1953. október 1-jén pedig létrehozták a Magyar Néphadsereg tököli repülőbázisát. Ugyanebben az évben a repülőtéren működő repülőgépjavító vállalatot leválasztották a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalatról és létrehozták a katonai repülőgépek javítására szakosodott Pestvidéki Gépgyárat. A nagyjavított repülőgépek berepülését végezték a tököli repülőtéren.

A Szovjet Légierő vadászezrede itt települt 1950 és 1951 vége között, majd Veszprémbe távozott, őket egy bombázóezred követte Pe–2, majd Il–28 gépekkel. 1956-tól a bombázók távoztak, s vadász-, illetve egy vegyes repülőszázad érkezett ide.

MIG 21-es a hangár előtt

Légierőnk 1961-től állította szolgálatba a MiG-21F-13-asokat. Összesen 80 ilyen gép érkezett a szovjetektől

                                                    MIG 21-esek                                            Monox foto

MIG 21 Tökölön

Az 1956-os forradalom idején, november 1-jén a repülőtér magyarok által használt részét szovjet alakulatok vették körül, míg a szovjet használatú részt légvédelmi lövegekkel erősítették meg. A szovjet erők a Tökölön található összes magyar repülőeszközt lefoglalták.

Link:  1956 -Tököl oroszok és ÁVH-sok

1956 november 3-án  fontos események szinhelye volt a repülőtér. A forradalom győzelmét bevégezendő, az oroszok tárgyalásra hívták a magyar vezetőket a Tököli Parancsnokságra.  Bár  megpróbálták lebeszélni, Maléter  magyar tárgyalóküldöttség tagjaként a tököli szovjet főparancsnokságra ment, ahol a tárgyalás közben letartóztatták.(Gosztonyi Péter elbeszélése szerint a következőket mondta az őt az útról lebeszélni próbálóknak: „Akkor is: mennem kell. Ha nem megyünk – a szovjetek úgy veszik, mi nem akarunk tárgyalni. Mi szakítjuk meg a tárgyalás menetét… Tudom, volt ilyesmi már a magyar történelemben… De akkor is kötelességem menni!”).

„Ne aggódj, Mária, amikor eljön az ideje, ott leszek, ahová tartozom.”

/ Maléter Pál feleségének/

Kihallgatásai során végig következetesen kitartott amellett, hogy 1956. október 23-a és november 4-e között Magyarországon forradalom zajlott. Ezen a véleményén azután sem változtatott, hogy a Nagy Imre-per vádlottainak levetítették a Köztársaság téri véres eseményekről készített filmet, Szántó Zoltán hamis tanúskodásával, és ez komoly érzelmi megrendülést okozott neki.

Nagy Imre perében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette vádjával halálra ítélték és az ítéletet 1958. június 16-án végre is hajtották a Kozma u. 13. sz. alatti gyűjtőfogház udvarán. „1958. június 16-án hajnalban, a kivégzést követően Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét koporsóba tették és a budapesti Országos Börtön sétálóudvarán ásták el. A betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. 1961. február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét »Borbíró Piroska« fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták” 

Irányító torony 2012

Kondenzcsíkok Tököl

Budapest felűlről

Piper Cherokee PA-28

A Piper PA-28 Cherokee egy családi könnyű repülőgép repülési képzésre, légi taxi, és személyes használatra. . 

Minden tagja a PA-28 család minden fém, nyomásmentes, egymotoros, dugattyús motoros repülőgép alacsony szerelt szárnyakkal .

Az első PA-28 kapta típusbizonyítványt a Federal Aviation Administration -tól 1960-ban, és a sorozatot továbbra is gyártják a mai napig. A jelenlegi modellek az Arrow  és Archer TX és LX.  

Várakozás az indulásra a Tököli repülőtér kifutóján

Felszállás Tökölről video

Maja rutinos repülő, nem izgul

Budapest fentről

Video: Budapest felett

Budapest Te csodás!

A Tököli repülőtér

Velencei tó

Velence Resort &Spa

 A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.  Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.

A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

Kilátás a túlpartra

Velence Resort &Spa

A Velencei-tó a földtörténeti kor pleisztocén korszakának a végén, legfeljebb tizenkétezer-tizenötezer éve alakult ki. Két párhuzamos törésvonal között a földkéreg lesüllyedésével jött létre. A kialakult árkos mélyedést a viharos szelek tovább mélyitették, a felszini vizek és a csapadék pedig feltöltötték. A tó területe kialakulásának idején több mint kétszerese volt a jelenleginek, vizszintje pedig 3-4 méterrel magasabb a mostaninál. Nagysága a holocén korban - a földtörténeti jelenkorában - a feltöltődés hatására fokozatosan csökkent. Halban, vadban gazdag környékét már az őskor embere felfedezte, s szálláshelyéül választotta. A régészeti leletek tanúsága szerint a kőkorszak, a réz-, a bronz- és a vaskor emberének települései valóságos koszorúként epültek rá a Velencei-hegységre. A kőkorszak emberének nyomait fedezték fel a tó környéki Csákváron, Lovasberényben, valamint Pákozdon, Nadapon, Sukorón, Agárdon és Velencén. Gazdag leletanyag - földvárak sora, telepek, temetők - igazolják, hogy a földtörténeti korok majd mindegyikének embere otthonra lelt a tó környékén. Különösen sok nyomát fedezték fel a régészek a rómaiaknak. Egyik Iegfontosabb - az Aquincumból Sabariába vezető - hadiútjuk a Velencei-hegység déli lábánál, közvetlenül a tó partján húzódott. Első jelentős állomása a rómaiak idején Floridának nevezett Velence lehetett. A rómaiak épitészeti kultúrájáról, tudásáról vall a csaknem teljesen ép kőgát Pátkán. A rómaiakat a népvándorlás népei - a germánok, a hunok, az avarok, a szlávok, majd a magyarok - követték e tájon. Átvonulásukat, ideiglenes letelepedésüket sirok, temetők jelzik.

Decemberi napsütés a Velencei tavon

 A honfoglalást követően a Velencei-tó és környéke fejedelmi birtok lett. Szabolcs vezér szállta meg. Később évszázadokig a Csepel-szigeti ménes legelőterületeként hasznositották. A középkor krónikásai szerint a környéken, a hajdani Novajon, a mai Kisfaludpuszta körül volt Árpád fejedelem ideiglenes szálláshelye is. Körülötte a Nyék, a Csák, a Baracska nemzetség telepedett le. A következő évszázadokban a királyi család, néhány nemesi család, valamint az egyház birtokolta a tavat és környékét. A Velencei-tavat már a legrégebbi oklevelek, irásos kútfők is emlitik. Elsőként 1009-ben Szent István egyik oklevelében szerepel Berény, a mai Lovasberény neve, Nadapot pedig, mint a kereszteslovagok birtokát III. Béla király uralkodásának idején, egy 1193-ból származó okiratban emlitik először. Ebből az oklevélből az is kiderül, hogy a tavat akkor - akárcsak a többi náddal, sással boritott, vizenyős területet - Fertőnek nevezték s halászvizként használták. A tókörnyék településeit a középkorban kevesen lakták. Plébániájuk sem volt, egy 1332-ben a plébániákról keszült összeírásban ugyanis még nem szerepel a nevük. ,,Pákaszt", a mai Pákozd nevét először 1348-ban emlitik. Dinnyés és Gárdony neve azonban csak 1410-ben tűnik fel először az okiratokban. A százötvenéves török uralom idejen mindegyik település elnéptelenedett. Az 1700-as években, a Rákóczi szabadságharc idején hadszintérré vált a környék, a falvak lakói ismét a mocsarakban, nádasokban kerestek menedéket. Egy 1723-ban keszűlt adóösszeirás adatai arról vallanak, hogy alig-alig akadt lakója a településeknek. Pákozdon 35, Velencén 12, Sukorón pedig csupán 5 adófizető jobbágy élt. A Rákóczi szabadságharc idején az egyik tó környéki településen, Pátkán volt Vak Bottyán generálisnak, a kurucok egyik fővezérének a főhadiszállása. Magyarország történetének egyik legdicsőbb csatája is a tó környékén zajlott az 1848-as szabadságharc idején. A fiatal magyar honvédsereg Pákozdon győzte le Jellasics seregét. A dicsőség emlékét a pákozdi domboldalon obeliszk őrzi. A hires csatát megelöző haditanács szinhelyén, a sukorói református templomban ma is láthatók a padokon a szabadságharc vezéreinek névtáblái.

Maja a gyerek discóban és a medencében

Velence Resort belső medencék

Napfény játék

Velencei tó álomban

Karácsony este éjfél

Karácsonyfa éjfélkor

December 24, délután három óra

Karácsony délután, három óra

Délután három van, még nincs sötét. Több ünnep kötődik a naplemente fogalmához nem csak a keresztény vallásban.

A karácsony egy keresztény ünnep amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése azaz a húsvét illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor volt a téli napforduló a Föld északi féltekéjén. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe

Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.
/József Attila/

Valóság és illúzió , Cirkusz kiállítás

Valóság és illúzió kiállítás meghívója

A február 3-ig látogatható tárlaton festmények, szobrok, grafikák és alkalmazott grafikák mellett illusztrációk, textilek, kerámiák és fotók egyaránt láthatók lesznek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn az MTI-vel.
A Maciva Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) közös pályázatára a képző- és iparművészet, valamint a fotóművészet területéről több mint 300 mű érkezett cirkusz és a varieté témakörben. Az alkotásokból szakmai zsűri válogatta ki a darabokat és állította össze a kiállítást azzal a céllal, hogy bemutassa a cirkusz és varieté világának megjelenését a vizuális művészetek különböző területein, és ezáltal ráirányítsa a figyelmet a művészet és a kultúra egymástól eltérő szegmenseinek kölcsönhatására.

A Valóság és Illúzió megnyitója, Baán László

"Aba-Novák, Picasso és az egyetemes művészettörténet más kiválóságai bizonyították, hogy a cirkusz nem csak szórakoztató, intenzív élményeket nyújtó művészeti ág, hanem olyan összművészeti látvány- és gondolatvilágot is teremt, mely mindig inspirálóan hatott más művészeti ágakra. A kiírt pályázat újra ráirányítja a figyelmet a hazai cirkuszművészetre és e kezdeményezés is segítségünkre lesz abban, hogy mind többen ismerjék fel a cirkusz, mint műfaj ezerarcú sokszínűségét, derűjét és szépségét".

Mester Tibor - Lengés   /olaj, vászon 55x60 cm/

Mester Tibor képe   /bal első/ a kiállításon

Meghívó a résztvevőkkel

Öt téli kép a decemberi aukcióról

Kádár Géza - Téli utca 1932

KÁDÁR GÉZA

(1878-1952)

1899 és 1901 között a budapesti Iparművészeti Iskola hallgatója volt, majd Hollósy Simon müncheni magániskolájában képezte magát. 1908 és 1916 között rendszeres vendége volt a nagybányai művésztelepnek, ahol 1923-ban le is telepedett. 1914 ás 1917 között többször is részt vett a Műcsarnok kiállításain. Főként tájképekből álló életműve erős szálakkal kötődik az erdélyi város festészeti hagyományaikhoz. Témáit leggyakrabban Felsőbánya festői környezete szolgáltatta. Rendszeresen kiállított a Nagybányai Festők Társaságának csoportos kiállításain, valamint egyéni tárlattal mutatkozott be 1923-ban Máramarosszigeten, illetve 1925-ben Kolozsvárott.

Kádár Géza - Téli park 1915

Mednyánszky László - Havas erdő holdfényben

Mednyánszky László magyar nemesi családból származott, nagybátyja, Mednyánszky László honvéd őrnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanúja, másik nagybátyja aranyosmedgyesi báró Mednyánszky Sándor Cézár római katolikus lelkész volt és az 1848–49-es szabadságharcban tábori főlelkész.

Pekáry István - Tél 1968

Pekáry István (Budapest, 1905. február 1. – Budapest, 1981. augusztus 25.) festő, grafikus, textiltervező. Mestere Rudnay Gyula.

Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd állami ösztöndíjjal több éven keresztül Rómában tanult. A Novecento stílusa nem hatott rá, főiskolai mesterétől is csupán a magyaros témák kedvelését vette át. Jellegzetes egyéni stílust teremtett népművészeti előképek felhasználásával, mely ugyan rokonságban áll a naiv művészettel, de színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. Elbeszélő képei meseszerűek, textiljei főként a magyar népmeséket és legendákat ábrázolják. Amásodik világháború előtt három ízben szerepeltek képei a velencei biennálén. Számos színházi és operaprodukcióhoz tervezett díszlet- és kosztümterveket Magyarországon és külföldön 1933-1962 között (Fővárosi Színház; Nemzeti Színház; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell'Opera, Róma; Staatsoper, Bécs).

Tipary Dezső - Zebegény 1925

Tipary Dezső festőművész és grafikus 1887–1967 között élt. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után linómetszeteket, rézkarcokat készített és Nagybányán, Münchenben fejlesztette tovább tudását. Hazajövetele után tragikus módon, fiatalon elvesztette feleségét 1920-ban, majd éveken keresztül vándoréletet élt. Lakott a Margitszigeten és Esztergomban is. 1940-ben második házasságával kissé konszolidálódott az élete, de ezt is kettétörte a II. világháború. Az 50-es években visszavonult a festészeti életből.
 

Téli Balaton

Balatonakarattyai részletek

A Balaton egy közhely. Mégis mindig és mindig új arcát mutatja, mint egy jó szerető. Nem lehet megunni. Élvezet látni , érezni vizét, már a közelsége is mágikus érzéssel tölt el minden érző embert.
A fiatalkori Balaton ártatlan kamasz izgalma az örök nő szépségére váltott.
Közhely, és valóban egy köz hely. Nem olyan tömeges ma már, de mégis köz hely.
Erre a padra oly sokszor ültem, mindig más és más helyzetekben, de amit e padról láttam az ugyanaz a megnyugtató, elvarázsoló örök szépség volt,  ami ma is.

Nyári emlékek...

Ha a távolba tekintek, Világos partjaihoz is sok  mély társítást illeszthetek. S ha a tó közepe felé irányul a tekintet, akkor a  vizek mélyéről feltörő gondolatatokból  hoz elő elfelejtett  részleteket.

Balatoni fények decemberben

Tihany mindig az elegancia és az ősi múlt jelképe volt. A történelmi gazdagság amit kézzel lehet tapintani, a valóság napi káprázatában is átüt. Egy  szálloda sem rontja  a befogadás élményét, sőt, igazi mágikus helyszíne a Balaton kultikus és hedoni élvezetének. Az Echo Residence egy zsákutca utolsó pár lépésén, mint érett gyümölcs a faág végén rejti ízeit, gazdagságát. A belső medencében úszva, az üvegfalon kitekentve a tó kaleidoszkópikus szineváltozásait látva nem szakad el a látogató
a Pannon tenger gravitációjából.

Tihany, Echo Residence All Suite Hotel, 17 lakosztály

Decemberi napsütés 

Echo Residence falrészlet

Echo Residence terasz

Echo Residence lakosztály háló

Echo fürdőszoba részlet

Lakosztály folyosó

Fürdőszoba szaunával

A lakosztályok némelyikében belső szauna is található. Mint a vidéki háziasszony jóindulatú traktálása ez. Nem csak a tó, nem csak a belső medencék, de még a szálloda  szobái is a meleg, kedves marasztaló kényelmet kínálják ezekkel a privát szaunákkal.

Tihanyi képek