2008. január 11., péntek

Szigetek

A Maldív szigeteken háromféle sziget van: lakott, szálloda, illetve resort sziget, és lakatlan. Ez sosem keveredik. Ha egy szigeten laknak, ott biztos nincs resort. Ez persze a szigetek méretéből is adódik, hiszen nagyon kicsik, a legnagyobb is pár kilométeres maximum. Nem ritka olyan szállodasziget, amelynek ötven méternél nincs nagyobb kiterjedése. Persze a profit miatt gyakran a szobákat, a bungalókat a vízre építik, ami még látványosabb, és természetközelibb.

Komandoo Island, Lhaviyani Atoll
A szállodákba a közeli szigetekről csónakkal, "dhonival", járnak be a dolgozók. 100 % muszlim vallású az ország, de a vallási jegyeket nem lehet látni és érezni. Többek között ezért is tilos a nudizmus. Aki mindenképpen mezetelkedni szeretne, lehetősége van, egy un. Ádám-Éva fakultatív programon való részvételre. Ez azt jelenti, hogy reggeli után egy motoros dhonival kivisznek egy lakatlan szigetre, ahol ki van alakítva egy kis pálmakunyhó, esetleg ágyak és asztal is van, hűtőtáskában étel és ital kerül a partra. Este jönnek a a Robinson szigetre, visszavinni a párt a resortba. Hogy biztonságba érezze magát az ember, egy mobil telefon is hozzátartozik az ellátmányhoz. A szigethez általában gyönyörű, fehérhomokos laguna tartozik, és esetleg át lehet sétálni, vagy úszni egy másik lakatlan szigetre is. Mindezt az Indiai Óceán közepén, a civilizációtól ezer kilóméterekre. Az állatok nem félnek az emberektől, hisz alig láttak embert. De az embernek sem kell félni itt, nincs emberre veszélyes állat. Nincs szunyog, ami a maláriát terjeszti a trópusokon, mivel nincs édesvíz folyamatosan, csak esőzéskor. De a cápáktól sem kell félni úszáskor! Olyan sok hal van, hogy a cápák egyáltalán nem érdeklődnek az ember elfogyasztása iránt. Kisebb cápák a lábam között is elúsztak, talán sportból, vagy játékból. Inkább a nyaralók szoktak kellemetlenkedni , példáúl ha ráülnek egy teknős hátára. Ilyet se láttam vagy száz éve , mondhatja ilyenkor a teknős. Tapasztalataim szerint lehetőség szerint a teknősök elúsznak az ember közeléből. Egyszer egy nagyméretű mantarájapárt láttam a lagunában, nagyon furcsán viselkedtek, egymás mellett úsztak, köröztek egymás körül, végül egymáson fekve, valamiféle remegő mozgást végeztek. Nem tudok mást kitalálni a dologra, mint azt hogy párosodtak ebben a védett csendes öbölben. A ráják se bántanak, de vigyázni kell, mert a sekély parti vizekben, lagunákban gyakran úgy pihennek meg, hogy az aljzatra fekve megrázzák magukat, ezáltal a puha korallpor betemeti őket vékonyan, és csak két szemük van az aljzat szintje felett. Na ha ilyenkor a gyanútlan vízben sétálgató ember rálép az állatra, az a farkán lévő, mérgező, és/vagy elektromos/ farokvéggel megcsaphatja.

Nincsenek megjegyzések: