2013. április 26., péntek

Önfeláldozás, hősiesség


A hősök gyakran  megosztják a társadalmat. Ez elsősorban a tetteik különféle megítéléséből fakad. Előfordult, hogy a sokáig hősként tisztelt egyént népellenséggé kiáltották ki. Megvetés és kiközösítés, de akár halál is lehetett az osztályrésze. Igaz, mindennek az ellenkezőjére is van példa.
Sokáig megbélyegzettek voltak az 1956-os események résztvevői, áldozatai is. Az sem titok, hogy még mindig vannak, akik nem pozitív dologként értékelik a forradalmat. Vannak, akik szemében Kádár János mindig is hős marad, miközben a társadalom másik fele csak negatív hangnemben beszél róla. Sokan mind a mai napig vitatják Nagy Imre miniszterelnök tevékenységét.

Id. Peter Kraft: Zrínyi kirohanása, 1825 

A hősökről beszélve meg kell említenünk az öngyilkos merénylőket. A 2001. szeptember 11-i merényletben elpusztult terroristákat a muszlim társadalom többsége hősnek tekinti, míg a világ és saját népük másik fele gyilkosoknak. Mindez igazolja a már fentebb említett tényt, hogy ahány ország, ahány nép, annyi hős és hőstett.

Nincsenek megjegyzések: