Modell fotózás

Rinaldi szemüveg fotózás.

Cyprus Ayia Napa

Makronissos Beach, a tökletes homok

https://picasaweb.google.com/102037263259299709878/CyprusAyiaNapa2009

Nissi Beach sziget

Finom fehér homokos part = Makronissos Beach

Kréta, Minos Imperial

Páneurópai piknik

A határnyitás pillanata

A szitakötő szabadsága

A 2009-es húszéves emlékünnepségen felavatandó emlékmű.

A kapu, melyen a kitörés történt 1989.augusztus 19-én.

A kapu helye ma.

Néhány hete Szelmencen jártam, és előtte átnéztem a korábban ott készült fotóimat. Nagyot változott a környék, akárcsak itt. Mégis Magyarország és Ausztria között a békés európai élet mozgásait láttam, míg a Szelemenci határ a schengeni vasfüggöny kőkemény, bár patyomkin falnak látszó "aranyfüggönyt" eresztett látszatban az egyébként 98%-ban magyar lakosságú falu két része közé.Itt Sopron határában az osztrák és a magyar oldal között erős kerékpáros forgalom van, igazi civil mozgás, melynek célpontjai az éttermek, és kulturális helyek.

Szelmenc torz, de hű képe a nyugat és kelet egyenlőtlen kapcsolatának. A szlovák oldalról induló , tehát európai únió oldaláról vízum nélkűl, könnyedén átjárható a határ, mely a kedvező ukrán árakat kihasználva a bevásárlóturizmus jellegzetes példája.

Ma már nincs árkülönbség az osztrák és a magyar árak között /mindkét oldalon a nagy nemzetközi monopóliumok egységes árait láthatjuk/, ezért a két ország polgárai nem gazdasági haszonszerzés miatt látogatnak a szomszédhoz, hanem ez már egy igazi úniós kapcsolat, a hagyományos múltbeli utak ujraéledése, valamint az új európai "feeling", /van ilyen!/, megszületése, amikor az új hatalmi , gazdasági egység megélését élvezettel veszik tudomásúl a térségben lakók.

A hazúgság oszlopa, mondják a helybeli civil szervezetek vezetői és a pogárok, arról a betonkockáról, melyet a Horn kormány alatt állítottak, és az oszlopon látható felirat az egész határnyitást a szocialisták, nevezetesen Horn Gyula érdemének tekintik. A valóságban a sajtó által gazdagon dokumentált, és sugárzott határátvágás megrendezett sajtóesemény volt, a már megszüntetett műszaki zárat, a vasfüggönyt újra építették a magyar határőrök, hogy a kamerák előtt a kommunista hatalom un. reformerői eredményeinek tulajdonítsák a határ megnyitását.

De hát ez a szokásos polikai képmutatás, és reklám kategóriája. A debreceni MDF-esek ötletét a helyi tulipánosok tisztán, politikai érdek nélkűl, meggyőződésből megszervezték, végrehajtották. A Németh kormány által "teszt"-nek tekintett háromórás határnyitás ma már az új Európa születésének bölcsőjekent vonúl be a politika és történettudomány képzeletbeli templomába , mint alapdogma. De hát dogmák pedig kellenek. És ebben a nem tiszta rendszerváltoztatásban azért a páneurópai piknik mégis csak az egyik őszinte mozzanat.

A történelmi igazság még távoli. A szocialisták inkább igyekeztek a páneurópai únió kezdeményezésének leírni , és tulajdonítani a keletnémet állampolgárok kitörésével végződő páneurópai pikniket, mintsem a helyi polgári, jobboldali, nemzeti erők ösztönös és tiszta mozgalmi tevékenységének tulajdonítani a rendezvényt, ami nyilvánvaló történelem hamisítás a szocik részéről.

Horn Gyula betegen fekszik budai villájában, valószinűleg nem fog semmilyen szerepet játszani a magyar politikában. A megszállott, és életük nagy eseményét szervező és lebonyolító helyi emberek most újra aktivizálódtak. Esemény lesz a húszéves évforduló. Neves politikusok tüntetik ki az eseményt jelenlétükkel. Maga Angela Merkel, aki maga is keletnémet származású, és lehet, hogy a határnyitás nélkűl sokkal nehezebben lehetett volna egy új, egységes Németország kancellárja,- helikopteren érkezve - az európai vezetés igenlő, és elismerő egyetértését hozza majd az égből. Hogy a titkosszogálatok milyen szerepet játszottak a háttérben, arról csak "off the record" nyilatkoznak a hajdani szervezők. Akik, jellemző módon, az Orbán kormány jóvoltából, és kormányzása alatt kapták meg a köztársaság magas állami kitüntetéseit. Mégis , valami összeesküvéselméletes sztori hallatszik ki a történetekből. Mindenki tudott a határnyitásról, csak az ott teljesítő határőrök, és parancsnokaik valamint a szervezők nem . A Németh Miklós által nyilvánosan is elismert "teszt" valóban igaz lehet. De csakúgy mint 56-ban, a magyar nép, a hazafiak túlteljesítettek. Lelkesen segítették , emberbaráti, és egyben politikai okokból is a magyarországon rekedt, és a szocialista tömböt elhagyni szándékozó NDK-sokat.

Ma már csak emlék a történet. Az alapítványok önjáró módon, minden lehetőséget megpróbálva pénzekért kuncsorognak. A Szelmenci effektus itt is felfedezhető: a pénz hatalma felfalja a forradalmakat.

A páneurópai piknik az osztrák–magyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt, fontos előzménye az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának, Németország egyesülésének és az Európai Unió keleti kibővülésének.

Umbria Italy

"Casafontana" pool
Umbria és Toszkána határán, Firenze és Róma között sok kitünő szállás található. Aki az igazi mediterrán érzést és ízeket akarja megkóstolni a Panicale közelében lévő Colle Calzolaro falu mellett található "Casafontana" villát jó szívvel választhatja. A csodás, és turisták által még nem felfedezett mediterrénum nyugodt vidékies hangulata mindenkit rabúl ejt. A közeli Orvieto, Perugia,és egész közép Olaszország jól elérhető innen. De aki épp nem szándékozik naponta újabb és újabb kulturális kalandtúrákba bocsájtkozni, a házban maradva is gyönyörű környezetben pihenhet, a méretes medence kristálytiszta vizéből a sziklás domboldal olajligetét láthatja egyik oldalról, a másik oldalra tekintve, a pannon tájra is hasonlító dombos vidéket szemlélheti . A csendet csak a kabócák tücsökciripeléshez hasonló zümmögése tölti be.
Nincs autóforgalom, nincs repülőgép légifolyosó.

https://picasaweb.google.com/102037263259299709878/Casafontana2009

1973 tavasza, Szentendre Dunapart Ha a képre klikkelsz, láthatod azt a kokárdát, amit az elvtársak az államvédelemnél olyannyira nem szerettek, hogy egy 19 éves fiatalembert egy hónapra börtönbe tettek érte.

1968 Sashalom, nővéremmel, Zsuzsival a kertben.

KIss Bálint : Dobó Katica

Kiss Bálint - Dobó Katica

Dobó Katica, Eger vár kapitányának, Dobó Istvánnak leánya, apja segítségére női csapatot szervez, amely foglyul ejti a várba menekülő Balassi Bálintot, a híres költőt és dalnokot és Hegedűs hadnagyot, aki nem teljesítette pontosan az őrségen kötelességét. Hegedűs, aki szerelmes Katicába, de tőle kosarat kapott, bosszúból a török kezére akarja játszani a várat, de cinkostársait Balassi hazafias dalai annyira fellelkesítik, hogy cserbenhagyják Hegedűst, aki végül is kénytelen a magas várfalról alávetni magát. Dobó mind melegebb érdeklődéssel fordul Balassi felé, úgyszintén Katica is, jóllehet nem nyerte meg Balassi tetszését az asszonysereg toborzásával. Az utolsó megrohanásban azonban a nők is kitüntetik magukat s a török kénytelen békét kérni. Dobó nagy kitüntetésben részesül, Katica pedig igazi hivatásának tudatára ébred és Balassi felesége lesz.
Tóth Kálmán, a költő és színdarabíró Dobó Katica címen 1862-ben történeti vígjátékot írt. Az ügyesen szőtt hazafias darab olyan sikert aratott, hogy Katica a világot jelentő deszkákról egyenesen besétált a magyar nép történelmi tévhitei közé. A valóságban sohasem élt, nem szervezett Eger ostromakor sereget és nem is ő lett Balassi Bálint felesége... Dobó István lánya, Dobó Krisztina nem vett részt Eger ostromában. Dobó Katica alakja csupán írói leleményből némi történelemhamisítás árán született.
Tóth Kálmán, a költő, a szabadságharc eltiprását követő Bach-korszakban a magyar nemzeti érzés egyik leghatásosabb ébrentartója volt. Nem történelmi művet, hanem színpadi játékot írt, nem a históriai hitelességre, hanem a hatásra figyelt. S hogy milyen eredménnyel, arról tanúskodik máig is élő és történelminek vélt figurája, Dobó Katica.

Dózsa György

Szervátiusz Tibor - Dózsa György

Szervátiusz Tibor

1937-ben szülei elváltak; édesanyjával élt. Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte 1949-1955 között, ahol mestere Vetró Artúr volt. 1953-ban volt első önálló kiállítása Bukarestben. 1956-ban államvizsgázott. 1957-ben a Romániai Képzőművészeti Szövetség tagja lett. 1962-1964 között szülővárosában bábfaragóként dolgozott.

1967-ben részt vett az antwerpeni szobrászati biennálén. 1971-1972 között édesapjával, Szervátiusz Jenővel közösen alkották Tamási Áron farkaslakai síremlékét. 1977-ben Magyarországra települt át a Securitate zaklatásai miatt. Magyarországon igen foglalkoztatott köztéri szobrászként működik. Faragásainak finom lírai vonalvezetését az erdélyi népi fafaragó művészet motívumai táplálják.

Dózsa György
Sokáig vita folyt származásáról, mivel tévesen több korabeli forrás Székely Györgynek tünteti fel. Azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja származását, az az okirat, amelyet Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és székely alispán írt 1507.július 17.latinul Dózsa Györgyöt: Georgius Dosa Siculus de Makfalva in Sede Maros existente-ként jelöli meg. Eszerint Dózsa György a makfalvi Dósa-család az Örlöcz-nem Szovát ágán levő székely lófő család tagja.

Máig sem tisztázott körülmények között választotta Bakócz Tamás a keresztes hadsereg vezérévé. Május közepére az országban mintegy 40 000 fős paraszti had gyűlt össze, vezetése alá, azonban szervezési hiányosságok, Bakócz visszakozása, a keresztesháború lefújására tett kísérletek, a nemesek ellenkezése és az akkor uralkodó viszonyok együttesen a felkelés kirobbanásához vezettek. Dózsa György igazolva a hírnevét sok diadalt aratott, és bár az egész országban kitört a felkelés, ő csak a keresztes hadsereget irányította, a helyi zavargásokhoz nem volt köze. Bár a felkelők több helyen vereséget szenvedtek, ő seregével elfoglalta a Maros menti várak többségét. Egészen a temesvári csatáig (1514. július 15.) nem szenvedett vereséget, itt azonban Szapolyai János erdélyi vajda seregével beavatkozott és nagy csatában legyőzte a felkelőket. Dózsa György és testvére Dózsa Gergely fogságba esett. Később tetteiért testvérével együtt kivégzték. A korabeli feljegyzések így írtak Dózsa György kivégzéséről: először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak…, fogaikkal széttépték és felfalták. Ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették.

Budapest, Dózsa György tér, Kiss István szobra

Cigányság

Valentiny János : Cigányiskola

Az első roma csoportok a 15 és 17. század között érkeztek Magyarországra. Ők voltak a mai magyarcigányok elődei. Már Bonfini is cigány muzsikusokat említ Beatrice udvarában és egyes feltételezések szertin Mátyás fekete seregének fegyverkészítői, kovácsai is cigányok voltak. A 15. század elejéről származik az egyik első magyarországi írásos említésük, Zsigmond király oltalomlevele egy karaván számára. Az ezután mind nagyobb számban érkező csoportok a romákra jellemző peripatetikus (körüljáró) vándorlást folytattak, és elsősorban mint vándor kovácsok dolgoztak. A menlevelek hatására szabadon mozoghattak, beilleszkedésüket nem szorgalmazták. A monda szerint 1514-ben Dózsa György kivégzéséhez cigányokkal kovácsoltatták a trónt és a koronát. A 16-17. században, a török hódoltság korában folyamatos volt a roma bevándorlás a Balkán-félsziget területéről. Egy részük maradt, más részük tovább vonult más országok felé. Ekkoriban kezdtek zenéléssel foglalkozni. A Rákóczi-szabadságharcban, mint muzsikusok a fejedelem zászlaja alá álltak, de a karavánok szolgálatokat tettek a végvárak közötti üzenetek közvetítésében is.

Pongrácz Ferenc : A hegedülő cigány, 1836

Vastagh György : A kárvallott cigány,1886

A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak (ez nem feltétlenül jelent valós cigány származást). Eszerint több mint 500 000 fő a magyarországi cigányok lélekszáma (kb. az összlakosság 5%-a). Mások 6-700 000 között becsülik a magyarországi cigányság számát, míg egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri.

Ruzsa Magdi Kishegyesen

A Kishegyesi Önkormányzat tanácstermében a Megasztár megnyerése után,2006.május 24.

Ruzsa Magdi vár

Kishegyes határában.

Ruzsa Magdolna a Vajdasági Kishegyes /Mali Idos/ szülötte szép sikereket ért el A Megasztár megnyerésével. Mindenki kedvencét, a szerény és népszerű , leírhatjuk, magyar énekesnőt a magyar állam nem öleli keblére. Hiába képviselte két évvel ezelőtt magyarországot az euroviziós dalfelsztiválon sikerrel /szerzői díjat nyert/, a hatóságok kételkednek magyarságában, vagy legalábbis csicskáztatják.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy jelen lehettem amikor a Szabadkai magyar konzulátus pincéjéban az ottani magyar konzúl átadta a magyar belépési vízumot az énekesnőnek.

Az épület előtt hosszú sorokat láttam, azoknak a magyaroknak a sorát, akik be szerettek volna lépni szülőhazájukba: Magyarországra. Ők is vízumért folyamodtak, kicsit megalázó feltételek között. A szerb rendőrök szigorú jelenléte csak fokozta a furcsa érzéseket bennem.

Most olvasom az ujsághírt:

– Január végén adtam be az állampolgársági kérelmet az illetékes önkormányzathoz, ők továbbküldték a Belügyminisztériumba, de múlt héten kaptam egy levelet, hogy hiányoznak papírok. Nem fogadták el például a nagyapám keresztlevelét, más iratokkal is igazolnom kell hivatalosan, hogy magyar volt. A másik dolog, amit be kell adnom, az érettségi bizonyítványom közjegyzővel hitelesített másolata, hogy bizonyítani tudjam, magyarul tanultam

.

Fura időket élünk. Miért e packázás, az elemi félelem a határon túliaktól?

Bűntudat december 5. miatt?

Magyar Gárda avatás 2009.március 15

Kissé anakronisztikus a kép fogad a Hősök terén. Mintha a háború előtt lennénk.
De az egész országban is anakronisztikus a kép: mintha nem is 2009-ben lennénk, visszaestünk az időben. Tíz, húsz, esetleg harminc évet? Csak később tudjuk meg. A statisztikák egyre régebbre látnak az időben, egyre mélyebb szinteknek felel meg a pillanatnyi állapot.
Nemcsak a gazdaság, de a társadalom demokrácia szintje is csökken folyamatosan.
Hogy kerültünk ide, ebbe a sötét bugyorba?
Hogy nem sikerült biztonságot, és legalább reményt adni oly sok embernek?
Miért kell ilyen tévutakon járni?
Ki lenne képes az ország kocsirúdját a fejlődés irányába fordítani?
Csengey Dénes mondása jut eszembe a rendszerváltozás idejéből:
"Európába, de mindannyian!"
Aktuális a nevezetes felhívás, talán most még fontosabb, mint korábban.

Államcsőd, forintválság

                                                                                                                                                                          Fotó: Mester Tibor

Hungarian forint

Akárhogy is hesegettük gondolatainkat, az államcsődre mégis gondolnunk kell.

Sokan mondják, már itt is van, és az áthidaló hitel az IMF-től csak a nyugati bankok, befektetők pénzkimentő idejének meghosszabbítása.

Már régóta folyik a külföldi vállalkozások tőkekivonása Magyarországról. A statisztikai adatok megerősítik, hogy újabb beruházások nem kezdődnek, hogy a fenntartási, és egyéb üzemelési költségek nincsenek biztosítva, és a keletkezett profit teljes egészében kikerül valamilyen idegen országba.

A foglalkoztatottság csökken, a munkanélküliség nő, az állam és a lakosság is eladósodási spirálban van.

Az argentin államcsőd 50%-os éves GDP-hez mért adósságszintnél következett be, ma Magyarország éves GDP-jének 70%-a az államadósság!

A bankbetétek befagyasztása időleges mentőövet jelenthet az állam, a mindenkori kormány számára, azonban ennek társadalomlélektani és közgazdasági hatásai beláthatatlanok, ezek "kamatai", a később sokszorosan kifizetett költségei újabb kilátástalan pályára rendelnék az országot.

A közbeszédben, az MTV-ben már közgazdászok, pénzügyi elemzők is beleegyezéssel és megértéssel beszélnek arról, hogy a kormánynek be kell avatkoznia a pénzpiaci műveletekbe, mert a forint-idegen valuta váltások megengedhetetlen hasznot hoznak egyeseknek, az állam számára ugyanakkor ebben a helyzetben elfogadhatatlanok./Napkelte,2009.március 4./

Innen egy lépés a fentebb említett korlátozás.