Degenfeld Kastélyszálló

Degenfeld kastélyszálló

Kellemes hely. A Small Luxury Hotels of the World lánc tagja. Sokan mondják, a röjtökmuzsaji kastélyszálló sokkal elegánsabb, nem hiába járnak a jelenlegi kormány tagjai is oda. Lehet, mert azt nem ismerem. Ami érdekes, hogy a család kárpótlási jeggyel, plusz készpénzzel vásárolta vissza a birtokát. Több mint 50 év után, fél évszázad -nem lehet eléggé hangsúlyozni- ismét a a régi fényében a birtok. Megváltozhatnak a dolgok, és meg is szoktak változni.

A világ végén

A világ végén, vagy a közepén?

Ha jól akarod látni dolgaidat, menj távol tőlük egy időre. Jó távol. Más értékeket fogsz találni. A saját értékeid viszonylagossá válnak. Ami megmarad az a lényeges.

Ős kaján étterem

Szék az étteremben

A település elnevezését többféleképpen magyarázták. Legújabb tudományos névmagyarázat szerint a falu nevének első említése 1255-ben, Tholchwa alakban található. A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.
Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az őskőkortól kezdve lakott volt Tolcsva és vidéke. A Várhegy nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a Nemzeti Múzeumban.
A Zsigmondkori okmányokban nyomon követhetők Tolcsva birtokosainak változásai. A település híres nemesi családjai: Tolcsvai János és fiai (1366), Debrői István (1398), Keéri László (1404), Toronyi Pál (1410), Csicseri család (1414-1445), 1446-tól a Tolchvai és Upori család. 1511-től a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtokolta a falut, míg 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi család birtoka volt. 1486-ban Nagytolcsva mezővárosi rangot kapott. Az 1700-as évek második felében került Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába. A Waldbott kastély ma is áll, melyben a község általános iskolája működik.
A görögök megjelenése Tolcsván 1711 után figyelhető meg, akik az ún. Tokaji Compania kereskedő társaság tagjaiként fontos szerepet játszottak a Hegyalja borkereskedelmével és a vidéknek külföldi árukkal történő ellátásában. Az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A későbbi időben nagy szerepet játszottak a vidék borkereskedelmében.
A 18. század végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az 1828-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az 1848-as forradalom eseményeiről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szőlődézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.
Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést 1856-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az 1867. évi kiegyezés megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a Sátoraljaújhely-Legenye-Mihályi vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. 1886. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.
A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
1913-ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. A természeti csapás után, emberi áldozatokat követelő világháború jött. A háború éveiben nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvai lakosok. Az áldozatok emlékére a községi képviselőtestület emlékművet állított. A világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság helyi negatív intézkedései, majd a trianoni békeszerződés hátrányosan hatott Tolcsva fejlődésére 1920 után. A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraikra sem jöttek el az elcsatolt területekről.
1939-ben, a világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása. Megszüntették egyesületeiket, szervezeteiket, iskolájukat, eljárást kezdeményeztek ellenük, bolti készleteiket elkobozták, ingatlanaikat elvették stb. Tolcsváról a hadköteles férfiakat a hadszíntérre küldték, a polgári lakosság pedig a katonaság felszerelésének kiegészítésében vett részt. A II. világháború áldozatainak emlékoszlopán 47 név szerepel, kik katonaként, vagy polgári személyként haltak meg.
1944. december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentett a lakosság számára a szovjetek rendelkezései: a borkészlet felmérése és lefoglalása, termények, élő állatok, takarmány, élelmiszerek stb. hadi célra való beszolgáltatása. 1945 márciusában Tolcsván is megalakult a néphatalmi szervezet, a Nemzeti Bizottság. Ezen év augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselőtestület. Intézkedés történt a zsidó vagyonok visszajuttatásáról.

Lazacszelet 

Lazacszelet mangalica karaj

Mangalica karaj

Maja az úton

Zempléni utakon 2008.júliusában.

Ős Kaján étterem

2008.július Tolcsva, Ős Kaján étterem Modern mai festők a falakon könnyedén, ahogy az ételek. Nincs szabály, csak ahogy szeretjük őket. Egy kis faluban, bár nem akárhol: Tolcsván!
Az étterem most,2008-ban is a régi. Nyugodt, vidéki hangulat, sajátságos, különös ételek, rongyrázás nélkül. A pesti belvárosban talán nagyobb siker lenne ez a hely, de itt helyénvalóbb, őszintébb. Valószinűleg a környezet hangulata is emeli az ételek élvezeti értékét. A borválaszték a tokaji borvidék boraiból áll, és igényes. Időtlen ebédek kortalan valósága /valótlansága/ amit kap az ember.

2008.júliusa, Majával az Ös Kaján étteremben, Tolcsván.

Zemplén dombjai között bújik meg ez a különleges étterem. Egy francia házaspár, akinek megtetszett a tokaji táj, házet vett Tolcsván, és egy éttermet nyitott. Ez nem lenne szám, na de milyet? Nem titkolva /az étlapon is olvasható/
egyszerre ősmagyar és francia mediterrán konyhát próbál összehozni a kisérletező kedvű tulajdonos. A tokaji borok legjobbjait lehet itt kostolni, -ez természetes - de az ételek, az a meglepetés.

A bárpincér

Hakuraa Club Maldív Szigetek a bárpincér. A moszlim hívő maldív szigetiek nemcsak nem ihatnak, de nem is érhetnek alkoholos üvegekhez. Ezért a bárokban ceyloni vagy indiai vendégmunkások dolgoznak.

Ember az új világra

Mester Maja az anyaméhben

Ha minden jól megy, novemberben megszületik harmadik gyerekem. Talán ettől ismét érdeklődőbben tekintek a világra. Nem csak a hadieszközök fejlődtek. A terhesdiagnosztika is új, korszerűbb eszközöket használ. Mármint a világ azon felén , ahol a szerencsések /gazdagok/ élnek, az euróatlanti világban, bárki megnézheti születendő gyermekét 3D videón is akár, DVD-re rögzítve is akár. Hát ez nem Afrika...

Az erő

Az ember által birtokolt mindenkori legnagyobb erőt, és pusztítást a II.Világháború után kiépített nukleáris csapásmérő eszközök jelentik. Jelenleg a következő országok birtokolnak ilye eszközöket: USA,Oroszország,Anglia,Franciaország,Kína,India,Pakisztán,Izrael. Az atomsorompó egyezmény értelmében több ország már nem birtokolhatja ezen eszközöket. Ha valamelyik ország próbálkozna létrehozni termonukleáris fegyvereket, súlyos büntetésre, akár katonai csapásokra számíthat.

Tankolás a levegőben

A B2-es lopakodó bombázó üzemanyag feltöltése

Pilóták bevetés után

Az Indiai Óceán közepén Diegó Garcia támaszpontján kellemes az élet.

Tisztaság

Az ember vágyik a tisztaságra. Egyre jobban, ahogy a világ elhasználódik, elszennyeződik. Az is lehet, hogy ebben a "tisztaságra vágyás"-ban,érintetlen helyek keresésében átvitt értelemben is a tisztaság,/igazság,őszinteség,stb/ keresése áll.

Kívül a világból

A Vörös tenger Egyiptomi részének déli részén több kisebb korallsziget található.
Kicsit nosztalgikus volt ellátogatni ezekre. Külsőre a klasszikus Indiai Óceáni korallszigetekre emlékeztetnek, pálmafák nélkül. A képen látható sziget Marsa Alamtól délre található, közel a Szudáni határhoz.

Szigetek a Vörös tengeren

Várandós nő borivása

Az orvos azt mondta, étkezés után naponta egy pohár bort a kismama is elfogyaszthat.Feleségem, mint a jó zenész, kottából játszik, amit leírnak , ami hivatalos, azt elfogadja, és szigorúan betartja. Olyan ez mint a főzése, a szakácskönyv szerinti mennyiségeket vegyük,
De mennyi az egy késhegynyi? -- Ez az élet egyik nagy kérdése, mármint mennyi az annyi?
Az egyiptomi borról még nem sokat hallottam, bár a törökről se, és az jó volt. Igy van ez az egyiptomival is. Közgazdaságilag egyértelmű. Egyiptomot évente több mint 40 millió túrista látogatja meg. Hány millió palack import bort adtak el idáig ezeknek a turistáknak? Ma van egyiptomi bor, megfelelő hőmérsékleten fogyasztva jól iható, kellemes ital. Én nem gondoltam volna.Miért nem isznak bort a muszlimok? A zsidók isznak, csakúgy mint a keresztények. A földrajzi környezet nem lehet meghatározó, mert gyakorlatilag ugyanaz. Többet kellene olvasni,akkor válaszolni is tudnék a saját kérdéseimre. De ha mindent tudnék, már magamat se kérdezném.
És a Vörös tengeren is csak a szigetek tetszettek.

Asztal a tengerparton

A jó gondolatok jó környezetben könnyebben jönnek-képzelem.
Az viszont biztos, hogy jó képeket jó helyen lehet csak készíteni.

Vörös tenger magyar szemmel

Hülyeség a magyar szemmel. Lehetne svéd, szamoai,eritreai,stb. szemmel is, hát akkor legyen új szemmel, bár ez sem igaz, hiszen már negyedszerre új szemmel. Minden nézet új. Mert mások vagyunk, mások magunktól is , ha kellő idő telik el.Elég a tömegből, menjük távol a zajos turistatömegtől. Hagyjuk ott Hurghadát, Sharm el Seikh-et. A déli Vörös tenger, az érintetlen. Hát persze ilyen nincs, az ember mindent megérint, ha kell, ha nem. Hiába nincs áram, a sivatagban hatalmas dinamók ontják a gázolaj fekete füstjét, hogy a szállodai szobákban a vendégek hátradőlve, egy távirányítóval a kezükben 16 celsius fokos levegővel hűtsék napozástól felhevült testüket. Az áram én vagyok-mondja a pénz. Ki más lenne, minden a pénz.
Az érintetlen dél varázsa tömegeket vonz, így már nem érintetlen, csak viszonylagosan.