Mester Tibor

2017. január 10., kedd

2017. január 1., vasárnap

A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba. A ráckevei Duna-ág 57,3 km hosszú, az átlagos víztérfogata mintegy 40 millió köbméter.

Ráckeve 2017.január 1.

2016. november 26., szombat

Pest és Buda, könyvárverés a Studió Antkváriumban

Buda és Pest 1850-1870 körűl

A Studio Antikvárium 2016 novemberi árveréséről két Budapest ábrázolás.

Alt Jakab - Budai rakpart

2016. augusztus 7., vasárnap

Montenegró 2016

Posedarje, Horvátország

Az Adria nem egyenlő Horvátországgal. A nemzetközi helyzet romlása, Egyiptom, Tunézia, Törökország terrorista fenyegetettsége felértékelte a nemrég EU taggá vált Horvátország turisztikai szerepét. Ez a korábban is fejlett idegenforgalmat tovább pörgette. A kereslet és kínálat törvényei szerint az árak jelentősen nőttek. A Montenegrói és Boszniai árakat 20-40 %-kal haladják meg a Horvátországiak.Sem természeti szépségekben, sem kulturális látnivalókban Crna Góra, Montenegró nem marad alul szomszédunkkal szemben.

Úton Horvátországban

Ugyan nagyobb utat kell megtennünk, hogy az Adria déli szépségeit felfedezzük, de megéri a fáradság. Ha valaki nem szeretne ezer kilométert levezetni a kánikulában, a horvát tengerpart jó megállót kínál. Még kedvezőbb az ár-érték arány, ha Boszniában állunk meg.
Sokan elfelejtik, hogy az újonnan létrejött Bosznia-Hercegovina is rendelkezik adriai tengerparttal /Neum és környéke/.

Maja cigánykerekezik

Dubrovnik

Dubrovnik óváros

Dubrovnik óváros főutca

Neum, Bosznia-Hercegovina

Durasevici Gospa od Milosrda

A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa.

Durasevici, Briv hotel

Kotor óvárosi részlet

Kotori öböl

Jugoszlávia hét utódállama:

BoszniaHercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia.

Kotori öböl

Egy kis történelem:

1910-ben Miklós fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságmegalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.

A második világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került, s a fasisztáktól függő protektorátust hozták létre, ahol a lakosságot hivatalosan montenegróivá nyilvánították. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket.

Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak, ezt szokás Kis-Jugoszláviának is nevezni. Ennek keretében Montenegró fegyveres hadereje részt vett a délszláv háborúban is, többek között a Horvátország és Bosznia-Hercegovina elleni hadműveletekben, így Dubrovnik megostromlásában is. A háború elvesztése és a kül- és belpolitikai kudarcok Kis-Jugoszlávia működését is lehetetlenné tették. 2003-ban ez az állam átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.

Kotori öböl

Montenegró területe 14.000 négyzetkilométer. Lakosainak száma 620.000

Lepatene- Kamennari komp

Szirti Madonna és Svet Dordje szigete

Szirti Madonna szigetén

Maja

Kriszta és Maja a Mediterrain étteremben, Durasevici

Sveti Dordje szigete

Sveti Dordje szigete háttérben a Szirti Madonna sziget

Szirti Madonna sziget

A montenegrói tartózkodáshoz nincs szükség vízumra

Sibenik óváros, Horvátország

A Tivati repülőtér fényei

Montenegró domborzata

2016. június 29., szerda

A kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár restaurálási fázisfotózása

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

A kisszebeni Keresztelő Szent János-plébániatemplom egykori főoltára (1490–1516 között) a középkori magyar királyság, s egyben Közép-Európa egyik legnagyobb oltárépítménye volt, ugyanakkor ebben a térségben a ma múzeumban őrzött oltárok legnagyobbika.Az oltár jelenlegi magassága, 410 cm, szélessége 660 cm. A még restaurálás alatt álló oromzattal együtt magassága meg fogja közelíteni a 7 métert, eredeti magassága pedig 11 méter körül lehetett. A kisszebeni főoltár 1909-ben került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, ahol 1928-ban állították fel a múzeum Márvány Csarnokában. A II. világháborúidején, Budapest bombázásakor, 1944-ben, az oltárt szétbontották és a múzeum pincéjében helyezték el. A legrosszabb állapotban lévő táblaképek és szobrok állagmegóvása 1945 után azonnal elkezdődött. 1954-től 11 táblakép alapos restaurálása, a barokk átfestések eltávolítása is megtörtént. Az oltár szétszedett darabjait 1973-ban hozták szállítható állapotba, és átadták a Magyar Nemzeti Galériának. A helyreállítás az 1980-as évek végén folytatódott, 1991-ben történt meg a teljes anyag restaurátori és művészettörténeti felmérése, az 1990-es évek végéig a szobrok nagy részének és a Szentháromságot ábrázoló táblaképnek a helyreállítása folyt. Nemrégen fejeződött be „ A világ teremtése” jelenet restaurálása, mely most látható először a barokk átfestés eltávolítása után. 2002 és 2013 között több minisztériumi és NKA pályázat anyagi segítségével sikerült az építészeti részek és a predella helyreállítását elvégezni.
A hosszú évtizedek óta restaurálás alatt álló oltáron több, mint 30 restaurátor és munkatársaik dolgoztak. A jelenleg még nem látható részek restaurálása a következő években tovább folytatódik.

kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, részlet

2016. április 7., csütörtök

Ferencváros - Paks 5-2

Ferencváros-Paks 2016 április 6.

A bajnoki címét már múlt szombaton bebiztosító Ferencváros hazai pályán 5-2-re nyert a Paks ellen az OTP Bank Liga 29. fordulójában.

OTP Bank Liga, 29. forduló:
Ferencváros-Paksi FC 5-2 (2-1)
Groupama Aréna, 7594 néző, v.: Pintér
gól: Radó András (7.), Hajnal Tamás (21.), Gyömbér Gábor (66.), Gévay Zsolt (83. - öngól), Roland Lamah (92.), illetve Szakály Dénes (34.), Hahn János (60.)
kiállítva: Balázs Zsolt (67. - Paks)

Ferencváros-Paks 2016 április 6.

Ferencváros:
Dibusz - Nalepa, Cukic, Leandro - Varga R. (Trinks, 75.), Nagy D., Gera, Hajnal (Busai, 65.), Lamah - Radó, Böde (Gyömbér, a szünetben)

Paks:
Molnár P. - Kulcsár D., Lenzsér, Gévay, Szabó J. - Papp K. (Kesztyűs, 89.) - Koltai (Kecskés, a szünetben), Szakály D., Bertus, Bartha (Balázs Zs., a szünetben) - Hahn