 |
| Posedarje, Horvátország |
Az Adria nem egyenlő Horvátországgal. A nemzetközi helyzet romlása, Egyiptom, Tunézia, Törökország terrorista fenyegetettsége felértékelte a nemrég EU taggá vált Horvátország turisztikai szerepét. Ez a korábban is fejlett idegenforgalmat tovább pörgette. A kereslet és kínálat törvényei szerint az árak jelentősen nőttek. A Montenegrói és Boszniai árakat 20-40 %-kal haladják meg a Horvátországiak.Sem természeti szépségekben, sem kulturális látnivalókban Crna Góra, Montenegró nem marad alul szomszédunkkal szemben.
 |
| Úton Horvátországban |
Ugyan nagyobb utat kell megtennünk, hogy az Adria déli szépségeit felfedezzük, de megéri a fáradság. Ha valaki nem szeretne ezer kilométert levezetni a kánikulában, a horvát tengerpart jó megállót kínál. Még kedvezőbb az ár-érték arány, ha Boszniában állunk meg.
Sokan elfelejtik, hogy az újonnan létrejött Bosznia-Hercegovina is rendelkezik adriai tengerparttal /Neum és környéke/.
 |
Maja cigánykerekezik |
 |
| Dubrovnik |
 |
| Dubrovnik óváros |
 |
| Dubrovnik óváros főutca |
 |
| Neum, Bosznia-Hercegovina |
 |
| Neum, Bosznia-Hercegovina |
 |
| Durasevici Gospa od Milosrda |
A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa.
 |
| Durasevici, Briv hotel |
 |
| Durasevici, Briv hotel |
 |
| Kotor óvárosi részlet |
 |
| Kotori öböl |
Jugoszlávia
hét utódállama:
 |
| Kotori öböl |
Egy kis történelem:
1910-ben Miklós fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságmegalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.
A második világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került, s a fasisztáktól függő protektorátust hozták létre, ahol a lakosságot hivatalosan montenegróivá nyilvánították. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket.
Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak, ezt szokás Kis-Jugoszláviának is nevezni. Ennek keretében Montenegró fegyveres hadereje részt vett a délszláv háborúban is, többek között a Horvátország és Bosznia-Hercegovina elleni hadműveletekben, így Dubrovnik megostromlásában is. A háború elvesztése és a kül- és belpolitikai kudarcok Kis-Jugoszlávia működését is lehetetlenné tették. 2003-ban ez az állam átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.
 |
| Kotori öböl |
Montenegró területe 14.000 négyzetkilométer. Lakosainak száma 620.000
 |
| Lepatene- Kamennari komp |
 |
Szirti Madonna és Svet Dordje szigete
|
 |
| Szirti Madonna szigetén |
 |
| Maja |
 |
| Kriszta és Maja a Mediterrain étteremben, Durasevici |
 |
| Sveti Dordje szigete |
 |
| Sveti Dordje szigete háttérben a Szirti Madonna sziget |
 |
| Szirti Madonna sziget |
A montenegrói tartózkodáshoz nincs szükség vízumra
 |
| Sibenik óváros, Horvátország |
 |
| A Tivati repülőtér fényei |
 |
| Montenegró domborzata |
