Dózsa György

Szervátiusz Tibor - Dózsa György

Szervátiusz Tibor

1937-ben szülei elváltak; édesanyjával élt. Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte 1949-1955 között, ahol mestere Vetró Artúr volt. 1953-ban volt első önálló kiállítása Bukarestben. 1956-ban államvizsgázott. 1957-ben a Romániai Képzőművészeti Szövetség tagja lett. 1962-1964 között szülővárosában bábfaragóként dolgozott.

1967-ben részt vett az antwerpeni szobrászati biennálén. 1971-1972 között édesapjával, Szervátiusz Jenővel közösen alkották Tamási Áron farkaslakai síremlékét. 1977-ben Magyarországra települt át a Securitate zaklatásai miatt. Magyarországon igen foglalkoztatott köztéri szobrászként működik. Faragásainak finom lírai vonalvezetését az erdélyi népi fafaragó művészet motívumai táplálják.

Dózsa György
Sokáig vita folyt származásáról, mivel tévesen több korabeli forrás Székely Györgynek tünteti fel. Azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja származását, az az okirat, amelyet Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és székely alispán írt 1507.július 17.latinul Dózsa Györgyöt: Georgius Dosa Siculus de Makfalva in Sede Maros existente-ként jelöli meg. Eszerint Dózsa György a makfalvi Dósa-család az Örlöcz-nem Szovát ágán levő székely lófő család tagja.

Máig sem tisztázott körülmények között választotta Bakócz Tamás a keresztes hadsereg vezérévé. Május közepére az országban mintegy 40 000 fős paraszti had gyűlt össze, vezetése alá, azonban szervezési hiányosságok, Bakócz visszakozása, a keresztesháború lefújására tett kísérletek, a nemesek ellenkezése és az akkor uralkodó viszonyok együttesen a felkelés kirobbanásához vezettek. Dózsa György igazolva a hírnevét sok diadalt aratott, és bár az egész országban kitört a felkelés, ő csak a keresztes hadsereget irányította, a helyi zavargásokhoz nem volt köze. Bár a felkelők több helyen vereséget szenvedtek, ő seregével elfoglalta a Maros menti várak többségét. Egészen a temesvári csatáig (1514. július 15.) nem szenvedett vereséget, itt azonban Szapolyai János erdélyi vajda seregével beavatkozott és nagy csatában legyőzte a felkelőket. Dózsa György és testvére Dózsa Gergely fogságba esett. Később tetteiért testvérével együtt kivégzték. A korabeli feljegyzések így írtak Dózsa György kivégzéséről: először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak…, fogaikkal széttépték és felfalták. Ezután a testet négyfelé vágták és bitófára függesztették.

Budapest, Dózsa György tér, Kiss István szobra

Cigányság

Valentiny János : Cigányiskola

Az első roma csoportok a 15 és 17. század között érkeztek Magyarországra. Ők voltak a mai magyarcigányok elődei. Már Bonfini is cigány muzsikusokat említ Beatrice udvarában és egyes feltételezések szertin Mátyás fekete seregének fegyverkészítői, kovácsai is cigányok voltak. A 15. század elejéről származik az egyik első magyarországi írásos említésük, Zsigmond király oltalomlevele egy karaván számára. Az ezután mind nagyobb számban érkező csoportok a romákra jellemző peripatetikus (körüljáró) vándorlást folytattak, és elsősorban mint vándor kovácsok dolgoztak. A menlevelek hatására szabadon mozoghattak, beilleszkedésüket nem szorgalmazták. A monda szerint 1514-ben Dózsa György kivégzéséhez cigányokkal kovácsoltatták a trónt és a koronát. A 16-17. században, a török hódoltság korában folyamatos volt a roma bevándorlás a Balkán-félsziget területéről. Egy részük maradt, más részük tovább vonult más országok felé. Ekkoriban kezdtek zenéléssel foglalkozni. A Rákóczi-szabadságharcban, mint muzsikusok a fejedelem zászlaja alá álltak, de a karavánok szolgálatokat tettek a végvárak közötti üzenetek közvetítésében is.

Pongrácz Ferenc : A hegedülő cigány, 1836

Vastagh György : A kárvallott cigány,1886

A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fő volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak (ez nem feltétlenül jelent valós cigány származást). Eszerint több mint 500 000 fő a magyarországi cigányok lélekszáma (kb. az összlakosság 5%-a). Mások 6-700 000 között becsülik a magyarországi cigányság számát, míg egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri.

Ruzsa Magdi Kishegyesen

A Kishegyesi Önkormányzat tanácstermében a Megasztár megnyerése után,2006.május 24.

Ruzsa Magdi vár

Kishegyes határában.

Ruzsa Magdolna a Vajdasági Kishegyes /Mali Idos/ szülötte szép sikereket ért el A Megasztár megnyerésével. Mindenki kedvencét, a szerény és népszerű , leírhatjuk, magyar énekesnőt a magyar állam nem öleli keblére. Hiába képviselte két évvel ezelőtt magyarországot az euroviziós dalfelsztiválon sikerrel /szerzői díjat nyert/, a hatóságok kételkednek magyarságában, vagy legalábbis csicskáztatják.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy jelen lehettem amikor a Szabadkai magyar konzulátus pincéjéban az ottani magyar konzúl átadta a magyar belépési vízumot az énekesnőnek.

Az épület előtt hosszú sorokat láttam, azoknak a magyaroknak a sorát, akik be szerettek volna lépni szülőhazájukba: Magyarországra. Ők is vízumért folyamodtak, kicsit megalázó feltételek között. A szerb rendőrök szigorú jelenléte csak fokozta a furcsa érzéseket bennem.

Most olvasom az ujsághírt:

– Január végén adtam be az állampolgársági kérelmet az illetékes önkormányzathoz, ők továbbküldték a Belügyminisztériumba, de múlt héten kaptam egy levelet, hogy hiányoznak papírok. Nem fogadták el például a nagyapám keresztlevelét, más iratokkal is igazolnom kell hivatalosan, hogy magyar volt. A másik dolog, amit be kell adnom, az érettségi bizonyítványom közjegyzővel hitelesített másolata, hogy bizonyítani tudjam, magyarul tanultam

.

Fura időket élünk. Miért e packázás, az elemi félelem a határon túliaktól?

Bűntudat december 5. miatt?

Magyar Gárda avatás 2009.március 15

Kissé anakronisztikus a kép fogad a Hősök terén. Mintha a háború előtt lennénk.
De az egész országban is anakronisztikus a kép: mintha nem is 2009-ben lennénk, visszaestünk az időben. Tíz, húsz, esetleg harminc évet? Csak később tudjuk meg. A statisztikák egyre régebbre látnak az időben, egyre mélyebb szinteknek felel meg a pillanatnyi állapot.
Nemcsak a gazdaság, de a társadalom demokrácia szintje is csökken folyamatosan.
Hogy kerültünk ide, ebbe a sötét bugyorba?
Hogy nem sikerült biztonságot, és legalább reményt adni oly sok embernek?
Miért kell ilyen tévutakon járni?
Ki lenne képes az ország kocsirúdját a fejlődés irányába fordítani?
Csengey Dénes mondása jut eszembe a rendszerváltozás idejéből:
"Európába, de mindannyian!"
Aktuális a nevezetes felhívás, talán most még fontosabb, mint korábban.

Államcsőd, forintválság

                                                                                                                                                                          Fotó: Mester Tibor

Hungarian forint

Akárhogy is hesegettük gondolatainkat, az államcsődre mégis gondolnunk kell.

Sokan mondják, már itt is van, és az áthidaló hitel az IMF-től csak a nyugati bankok, befektetők pénzkimentő idejének meghosszabbítása.

Már régóta folyik a külföldi vállalkozások tőkekivonása Magyarországról. A statisztikai adatok megerősítik, hogy újabb beruházások nem kezdődnek, hogy a fenntartási, és egyéb üzemelési költségek nincsenek biztosítva, és a keletkezett profit teljes egészében kikerül valamilyen idegen országba.

A foglalkoztatottság csökken, a munkanélküliség nő, az állam és a lakosság is eladósodási spirálban van.

Az argentin államcsőd 50%-os éves GDP-hez mért adósságszintnél következett be, ma Magyarország éves GDP-jének 70%-a az államadósság!

A bankbetétek befagyasztása időleges mentőövet jelenthet az állam, a mindenkori kormány számára, azonban ennek társadalomlélektani és közgazdasági hatásai beláthatatlanok, ezek "kamatai", a később sokszorosan kifizetett költségei újabb kilátástalan pályára rendelnék az országot.

A közbeszédben, az MTV-ben már közgazdászok, pénzügyi elemzők is beleegyezéssel és megértéssel beszélnek arról, hogy a kormánynek be kell avatkoznia a pénzpiaci műveletekbe, mert a forint-idegen valuta váltások megengedhetetlen hasznot hoznak egyeseknek, az állam számára ugyanakkor ebben a helyzetben elfogadhatatlanok./Napkelte,2009.március 4./

Innen egy lépés a fentebb említett korlátozás.

Urak és elvtársak Továrisi konyec

Derkovits Gyula: Telefonáló és modern változata 1990-ből: Tovarisi konyec

Ma is időszerű mindkét kép, az urak és az elvtársak jelen vannak. Néha nem is tudja az ember, hogy válassza szét az urakat és az elvtársakat, hiszen itt ma majdnem ugyanazt a kört jelenti.