Dada és szürrealizmus kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

A dadaizmus vagy dada az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt jelentkező avantgárd művészeti mozgalom volt a 20. század elején. Az első dadaista csoport 1916-ban szerveződött Zürichben Hugo Ball, Richard Hülsenbeck és Tristan Tzara vezetésével. Később a mozgalom jelentős központjai közé tartozott Berlin, Köln, Hannover, New York és Párizs, és kisebb dadaista csoportok alakultak Hollandiában és Olaszországban is. A dadaista mozgalom az 1920-as évek közepére megszűnt, de eredményei nagy hatást gyakoroltak a későbbi neoavantgárd törekvésekre, így Magyarországon Kassák Lajos, Déry Tibor, Moholy-Nagy László és Barta Sándor munkásságára.

Tzara - Gáz-szív

A Magyar Nemzeti Galéria 2014 nyarán nyíló Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítása hazai tárlaton korábban még nem látott teljességben mutatja be a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát. A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából származó válogatás többek között Marcel Duchamp, Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Kurt Schwitters, René Magritte és Salvador Dalí művei segítségével nyújt átfogó képet a dada és a szürrealizmus nagyhatású alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól és hatásáról az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig.

ű

Ujváry Erzsi - George Grosz

Déry Tibor - Énekelnek és meghalnak

A kiállítás folytatása a korábbi impresszionisták kiállításnak, melyet szintén a Jeruzsálemi Izrael Múzeumból kölcsönzött  a múzeum. Ennél a kiállításnál is hazai avantgard alkotók művei egészítik ki a képet. 

A többek között Man Ray, Fernand Léger, Viking Eggeling, Hans Richter, Luis Bunuel és Salvador Dalí nevével fémjelzett ikonikus filmek párhuzamaként Magyarországon először kerülnek vetítésre a közép-kelet-európai avantgárd "abszolút film" jelzővel ellátott kísérletei. A tárlat érdekessége, hogy három korszakalkotó, de korábban soha nem látott mozgókép premierjére is sor kerül. Gerő György dadaista író a legelső hazai avantgárd filmként számon tartott és Bruce Checefsky által a közelmúltban rekonstruált alkotása mellett a kiállítás vászonra tűzi Bortnyik Sándornak egy szürrealista montázsként értelmezhető munkáját (amelyet a legkorábbi ismert magyar szerzői animációnak tartanak), valamint Gyarmathy Tihamér hatvan évig egy fiók mélyén lappangó fotogramfilmjét.


A dada inspirálta fotó a jelenből:

Karikatúra fotó