2012. szeptember 23., vasárnap

Industrial landscape, Diósgyőr

A Diósgyőri Gépgyár 
Miskolctapolca  turisztikai látogatása közben az ember nem feledkezhet meg a környezet múltjáról sem. Aktív drukker koromban a miskolci 1-es villamos ütközői között  állva érkeztem Diósgyőrbe



Korabeli jegy a tempofradi oldaláról

FTC szurkolók, szemben a rendőrök



 a pályaudvarról, a magyar labdarúgás  egyik fellegvárába. Nem volt nagy ügy, a villamos ment,  mi meg a két kocsi között a két kocsi ütközőjére  támaszkodva utaztunk.


A nevezetes 6-oson divat volt "lógni" a peronon

 Nem volt ellenőr, nem is lehetett a kocsin kívül. A sok fradi drukker nem is adott lehetőséget a jegyek ellenőrzésére. Csak egyszer volt baj, amikor a villamos kanyarodott élesen, és a támaszkodó lábak egyre távolabb kerültek egymástól, majdnem angolspárgába kellet átmenni, de fiatalok voltunk, szurkolók, fanatikusok, meg tudtuk oldani. Akkoriban Pesten is a peronon utaztunk a  hatoson, nem bent a fülkében. A 12-es busz majd hozzánkért a körúton.
 Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc  egyik városrésze, volt nehézipari központ. Középkori vára magyar királyok és királynék kedvelt üdülőhelye volt, ma műemlék, turisztikai látványosság. A szocializmus idején itt működött az ország egyik legjelentősebb gyára, a Diósgyőri Acélművek . Diósgyőrről kapta a nevét Miskolc labdarúgócsapata , a  DVTK is, amelynek Stadionja  szintén e városrészben található.

Nincsenek megjegyzések: