Nikon D800 és a 800E

Valóban, a Nikon D800 a "nagy kép" megalkotója

A Nikon hagyományosan a kisfilmes fényképezés vezető márkája. Emlékszünk még Michelangelo Antonioni kultuszfilmjére a Nagyítás-ra / Blow Up /. A főszereplő /David Hemmings/ a hajléktalanszállón Nikon F2-vel  fotózza az öreg ráncos,  leépült lakókat , aztán elhagyva az éjjeli menedékhelyet nyitott sportkocsija ülésére dobja a /Nikon/ gépet.
Blow Up, 1966 trailer
link: Nikon F2 története

A későbbi jelenetekben Londoni  fotóstúdiójában két fiatal lányt fotóz, természetesen Nikon F2-vel, és a fotózás vad, játékos szexuális aktussá válik hármójuk között, összegyűrve a szines háttereket.


link: Michelangelo Antoniono Blow Up története

A gép után már meglevő vágyakozást tovább fokozta a film, mitikus varázseszközként mutatva be a fényképezőgépet.
A film fő története is a fotózás és a valóság kapcsolatának már-már filozófikus mélységű értelmezése.
A Maryon Park-ban készült felvételekért jelentkezik a képen szereplő szerelmespár nőtagja, de a fotós   egy rövid szexuális együttlét után egy másik tekercset ad a nőnek, ezután nyomozni kezd , a nagyméretű nagyításokon egy pisztolyt vél látni, de ezen a szinten a képalkotó ezüstszencsék már nem adnak pontos információt a valóságról. A gyilkosságról /?/  készült fekete-fehér felvételek ezüstszemcséi a Nagyítás jelentésvilágának mélyrétegei.

A híres 36 Megapixeles szenzor, amely a szakmai szervezetek szerint a világ legjobbja.

Kapcsolat A Canonnal

A két cég együttműködése a második világháború előtt kezdődött.

Mivel az akkor még szárnyait bontogató Canon (akkori Seiki-Kogaku) még nem fejlesztett optikákat, csak fényképezőt, első modelljeikhez a "Nippon Kōgaku Kōgyō K.K."-tól (a Nikon jogelődjétől) kért segítséget. Így az első Canon modellek Nikkor objektívekkel lettek szerelve.

Az együttműködés első gyümölcse az 1935–1936-os évek fordulóján bemutatott Seiki-Kogaku „Hansa Canon” gép volt, melynek utolsó, negyedik változata 1940-ben került piacra. Az együttműködés második és egyben utolsó modellje az 1946-ban megjelent Seiki-Kogaku Canon J (Junior) II volt.

Napjainkban a két gyártó egymás legnagyobb konkurense. Bizonyos területeken a Canon időleges előnyre tett szert a nagy riválissal szemben, de a legutóbbi idők ismét a Nikon-nak hozták el a sikert.

Biztos vagyok benne, hogy ezzel a ragyogó Nikon sikerrel nem ért véget a harc a két márka között, és a jövőben a Canon is előjön a fényképezőgépek megújításának egyéb eszközeivel.

Egy részletgazdag kép /ezen a helyen tömörítve/

A szaksajtóban sok szó esik a szenzorról. A Nikon az utóbbi gépeiben SONY szenzorokat használt, és ez sikeres is volt, most azonban sok internetes fórum a Nikonnak tulajdonítja az érzékelőt. Megbízható adatot ezidáig nem találtam. Ami mindenképp a Nikon tulajdona : az anti aliasing szűrő pótlása, illetve átalakítása, amitől a rögzített kép élesebb lesz.

link: Az AA szűrő tudományos magyarázata

És a Nikon D800E, ami tizenkilencre lapot húzott, és bejött!

 A legjobb gépek listája :

1. Nikon D800 - 95 pont
2. PhaseOne IQ180 - 91 pont
3. Nikon D4 - 89 pont
4. PhaseOne P65 Plus - 89 pont
5. Nikon D3x - 88 pont
6. PhaseOne P40 Plus - 87 pont
7. Pentax 645D - 82 pont
8. Nikon D3s - 82 pont
9. Pentax K5 - 82 pont
10. Sony NEX-7 - 81 pont

A Nikon Expeed 3 feldolgozó motor, a gép agya.


De ezzel nincs vége a történetnek. 24 megapixeles felbontással jelentették be a legújabb belépő szintű gépüket a Nikon D3200-at. Már az amatőr gépük is ver minden eddigi  Canon csúcsgépet!

A kezdők gépe a 24 MP Nikon 3200