Mester Tibor: LMP tüntetés Schmitt Pál ellen

A család

Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. – ) Magyarország köztársasági elnöke, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968^[1], 1972^[2]), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus. 1983 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottságfőtitkára, 1989-től 2010-ig elnöke. 1983-tól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 1995 és 1999 között alelnöke. 1993–1997-ben madridi, 1998 és 2002 között berni nagykövet. 2003 és 2007 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alelnöke. 2004 és 2010 között az Európai Parlament tagja, 2009–2010-ben egyik alelnöke. 2010. május 14-től augusztus 5-ig az Országgyűlés elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság örökös tiszteletbeli elnöke.^[3]

2010. június 29-én az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel a Magyar Köztársaság elnökévé választotta. Hivatalát augusztus 6-án vette át.^[4]

2012. március 27. Szöul - Schmitt Pál találkozott Barack Obamával. MTI

LMP tüntetők a Sándor Palota előtt

LMP tüntető

2010. Audiencián a XVI. Benedek pápánál

A KEH adatlapja szerint angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél

1999-ben Juan Antonio Samaranchcsal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével

LMP szimpatizánsok

Sportolói pályafutása

1955-ben kezdte párbajtőrvívó pályafutását a Budapesti Vörös Meteorban, illetve annak jogutódjában, az MTK-VM-ben. Első öttusaversenye 1958-ban volt Székesfehérváron.^[7] Pályafutása alatt kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965 és1976 között 130 alkalommal szerepelt a magyar vívóválogatottban. Első nemzetközi sikerét 1967-ben érte el, amikor a magyar párbajtőrcsapat tagjaként világbajnoki bronzérmes lett.

Az 1968-as mexikóvárosi olimpián B. Nagy Pállal, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Nemere Zoltánnal olimpiai aranyérmet nyert a párbajtőrcsapat tagjaként. 1970-ben csapatvilágbajnok; ezt a sikerét 1971-ben is megismételte. Legnagyobb egyéni sikere a világkupa-győzelem volt 1971-ben.^[8] Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet, ekkor Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal.^[9] További sikerei: vb-ezüstérmes (1969, 1973), vb-bronzérmes (1974, 1975) csapatban. Részt vett az 1976-os montreali olimpián is, ahol az 1972-essel megegyező összetételű párbajtőrcsapattal 4. helyezést ért el. A válogatottól 1976-ban, az aktív versenysporttól 1977-ben vonult vissza, mert sokszor fájt a keze.^[10]

Jelentős sajtófigyelem

A Magyar Olimpiai Bizottságban első fontos tisztségét 1983-tól töltötte be. Ekkor választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett. 2006-ban aktív politikai részvétele miatt kritika érte, de a MOB elnökségének tagjai újra megerősítették elnöki tisztségében.^[15]^[16] 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett 1995-ig, amikor NOB-alelnökké választották. E posztjáról 1999-ben távozott, amikor megválasztották a NOB protokollfőnökévé. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére ő vette át az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért” díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek. 1999–2007 között az Olimpikonok Világszövetségének (World Olympians Association) elnöke is volt.

Köztársasági elnökké választása után 2010. augusztus 5-én lemondott MOB-elnöki tisztjéről. 2010. november 20-án Borkai Zsolt MOB-elnökké választása mellett Schmitt a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke lett.

1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban,^[17] ebbe az időszakba esett a Magyarország által politikai okokból bojkottált 1984. évi nyári olimpiai játékok (Los Angeles) is. Az olimpiai részvételről szóló szavazáson azonban nem vett részt.^[18]

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, később 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1997-ben, négyéves megbízatásának lejártával hívták vissza mindkét helyről. 1998-ban megbeszélést kezdeményezett a Magyar Szocialista Párttal, felajánlva, hogy a párt képviseletében indul a budapesti főpolgármester-választáson.^[19] Még ebben az évben kiküldték Bernbe, úgyszintén nagyköveti rangban (1999-ben akkreditálták Liechtensteinbeis). Kovács László akkori külügyminiszter 2002-ben hívta vissza, miután Schmitt bejelentette, hogy indul Budapest főpolgármesteri tisztségéért. Formálisan független jelöltként indult, de ténylegesen az akkori parlamenti ellenzék két pártja, aFidesz és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. A második helyen végzett a Szabad Demokraták Szövetsége által indított Demszky Gábor mögött, a szavazatok 35,85%-ával.