2010. május 22., szombat

Kettős állampolgárság, Felvidék






A kettős állampolgárságról készülő TV riport kapcsán jártam Komárom szlovák oldalán. Nem éreztem a kérdéssel kapcsolatban különösebb izgalmat, a természetes dolgok közé soroltam az új jogszabály meghozását. Az új Európában mindenki lehessen az aki, anélkűl, hogy ebből bárkinek  gondjai lennének. A szlovák állam bármennyire is új képződmény, elfogadott entitás, azt senki nem kérdőjelezi meg. A történelmi Magyarország térképes autómatricáinak  használóit sem a soviniszta, irredenta cselekvés mozgatja, ez  inkább szimbolikus pótcselekvés zömüknél.


Az ottani magyarok megkérdezése után a szlovák gimnáziumba vezetett utunk. Az igazgató kedvesen fogadott, és gesztusként magyarúl beszélt, teljesen tökéletes, anyanyelvi tisztasággal.
Ekkor történt a baj: én is gesztust kívántam tenni. Anyai  nagyanyámról kezdtem mesélni, aki Rimaszombaton született, és gyerekkoromban szekrényében találtam egy szlovák nyelvű bibliát, amit ő már nem tudott olvasni, teljesen elfeledte a szlovák nyelvet.
" Ö is a Felvidékről jött Budapestre dolgozni 16 éves korában"    
 volt az a mondat amire felháborodott a szlovák igazgató. Sértőnek, irredentának, rosszindulatúnak vette a baráti gesztusomat, hogy bennem is folyik egy kis szlovák vér.
A Felvidék szó verte ki a biztosítékot, s mivel nem volt szándékom megbántani, bocsánatot kértem.


1938. Második Bécsi Döntés

Ezen a hídon állítottákmeg és fordították vissza Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét.



Azóta kicsit keserű a szám íze, ha erre, vagy a szlovák-magyar viszonyra gondolok. 
Mit kellett volna mondanom: Szlovákiából jött? vagy Csehszlovákiából 1914-ben?
Visszamenőleges a szlovák államiság? Meddíg? Szvatoplukig, aki persze nem szlovák hanem morva vezető volt.
Nem kellett volna szabadkoznom, nem szégyen a pontos fogalmazás. A magyar állam, a magyarság nem lehet szégyen. Elhallgatandó negatívum. El kell fogadnunk egymást a jelenben, de a közös múltunkban is.

Szlovákok Budapesten
Szlovákok nagyobb számban a 19. században költöztek Budapestre. A fővárost idővel „a legnagyobb szlovák városként” emlegették, ami nem csoda, hiszen a század közepén már több szlovák élt Budán és Pesten (közel 5500 fő), mint a mai Szlovákia területén fekvő, szinte teljesen szlovák lakosságú városokban, és számuk a századfordulón meghaladta a 80 ezer főt, azaz a lakosság 12%-át alkották. A dualizmus kori nagy építkezések idején a sok gyári munkás, cseléd és kisiparos mellett számos szlovák idénymunkás, kőműves is érkezett az ország északi megyéiből  Budapestre dolgozni.



2010. április 5., hétfő

Festés ecset nélkül

12
A hagyományos olaj vászon eljárás elég macerás, szépségeivel együtt is. Akár csak a sakkban, -ahol a computerek már legyőzik a nagymestereket is,- a művészet területén  is nyomul a digitális technika. Se szeri, se száma az új festő és grafikai szofvereknek, és hardvereknek.  És nem is olyan roszak már!
Nem kell hosszasan előkészülni a festéshez, és utána sem kell takarítani.  Egy gombnyomás , és indul a gép.  Azért itt is kell valamit tudni a képalkotásról, itt is megvannak a konvencionálisan üres munkák.  Lehet festőien dolgozni (2), vagy a computergrafika (1) egy szintig könnyebb eszközeivel élni.

2010. március 28., vasárnap

Symbol ebéd

Ha kisgyerekkel kell ebédelni, az ételre kevés idő marad általában. Nincs idő az ételek élvezetére, csak a táplálkozás primér igénye marad, az is alkalmazkodva a gyerekhez.

Gyerekfoglalkozás a Symbolban

Ezért nagyszerű az a néhány budapesti hely, ami gyermekeknek kínál felügyeletet, játéksarkot. Vasárnap a Symbol az egyik ilyen étterem.

Szállodában, a strandokon, éttermekben igaz a klasszikus mondás: az ember a teret veszi meg. Lefordítva magyarra a jobb, drágább szállodákban nagyobb a szoba, a strandokon nagyobb terület jut egy emberre, a drágább éttermekben nincsenek olyan közel az asztalok...
Ez általában nincs ellenére az embereknek.

De hát az étterembe mégsem csak a térélményért megyünk!



fejtett bableves házi kolbásszal,tejfellel,paprikakrémmel,zöld paprikával


A gasztronómia, a finom és élvezetes ételek a fő csáberő. Így a válság közepén, mélyén(?), szóval a válságban már nem kell legtöbbször előre telefonon foglalni a vendéglátó helyeken, és a minőségre is fokozottabban kell ügyelniük az éttermeknek.


Az ovónő nagy rutinnal foglalkoztatja a gyerekeket amihez sok játék és eszköz is rendelkezésre áll.


A felszolgálók elfogadják a kis vendégeket, és a vasárnapi ebéd jó iskola a srácoknak is a későbbi vendéglátó élményekhez.

2010. március 16., kedd

Demszky Jobbik MSZP

Kakastollas (?) csendőrök mellett katonai egyenruhás vezetők is megjelentek a Jobbik Bajcsy Zsilinszky úti rendezvényén.
Az un. radikális jobboldal is megjelent a Petőfi szobor előtt. A szobortól kb. 100 méterre felálított kordon, rendőrökkel, securitysekkel
volt megerősítve. Demszky Gábor fogadtatása még az előző éveknél is visszautasítóbb volt. Saját szimpatizánsai eltűntek, de a megmaradtak sem bírták a nyomdafestéket nem tűrő skandálásokat. Sok ember kezében volt Nokiás doboz, a BKV botrányra emlékeztetve a főpolgármestert az utolsó március 15-i fellépésén.


Átsétálva a főváros hivatalos megemlékezésére konstatálhatta az ember, nemcsak a külvárosok vannak leépülőben, a "city" is megérezte az elmúlt éveket.



Az MSZP a Pilvax közben rendezte március 15-i programját. Talán nem véletlen, hogy egy szűk belvárosi kis utcasarkon hívták össze szimpatizánsaikat, így mégis tömegnek néz ki. A zömében nyugdíjaskorú látogatók jelentik az utolsó tartalékot a párt számára.

Fotók: Mester Tibor




2010. február 5., péntek

Ádám és Éva

A férfi és a nő.

A marks and spencer magyarország  számára fotóztam néhány felsőruházati terméket. A modellek drágák, és a megrendelő biztosította a bábukat. A fotózás késő éjszakába nyúlt, és a vége felé már egy üveg bort is kinyitottam. Ottmaradtam a két bábuval, Ádámmal és Évával, az ideális párral.