Munkácsy trilógia a Magyar Nemzeti Galériában

Felborult daru

Daruvezető mentése

Játék tűzoltó

Eldőlt daru

Felirat hozzáadása

Kappadókia felűlről

Mintha nem is a Földön lennénk. Különös eróziós formák. A ballon kb. 2000 méteren van. Alattunk hét léggömböt látunk, kis pöttyként. A felvételt közvetlen napfelkelte után készítettem, Göreme és Ücisár között.

Zöldségek a piacról

Az élővilág csodálatos, változatos , mégis jól megismerhető területe környezetünknek. Ha csak a felszini, formai jegyeket nézzük, már akkor is az ámulat és az elragadtatás kerít hatalmába. Ha Petőfit idézem:" mely nyelv merne versenyezni véled?"

A struktúrák változatos, mégis valamiféle rendezettséget is megjelenítő rétegei végtelenek.Ugyanakkor ismétlődőek is.

Tükörkép

Közhelyszerű a fotózásban a víztükör ábrázolása. Mégis sok fényképező veszi a bátorságot, és újra próbálja fogalmazni ezt a látványvilágot. A Mecsekben járva én is beleestem ebbe a gödörbe...

Nicosia a megosztott város

Európa gazdag, változatos történelméhez tartozik ez az anakronizmus. Egy kis Berlin.Fallal, fegyveres ellenőrző pontokkal, lezárt negyedekkel. A berlini fal ledőlt, és ma már a Szelmenci falu két oldalát is átjáró köti össze. Berlinben németeket, Szelmencen magyarokat, Nicosiában ciprusiakat választ el a fal. Amely határ is, legalábbis az északi oldalon élő ciprusi törökök szerint. A görög oldalon álló Adams Beach Hotel  recepciósa  felhívja a figyelmünket, mikor megtudja hogy Nicosiába készülünk, ne gondoljunk arra, hogy ez egy kettéosztott város, és ott a túloldalon egy másik  ország létezik, ez csak a felületes néző látja így. Én felületes néző lettem, mert egész más körülményeket, teljesen más kultúrát láttam az északi oldalon. Elég az iszlám vallás központi szerepére gondolni, vagy az élet mindennapi megélésének formáira tekinteni. A görög Ciprus a nemzetközi befektetések befogadója, globalista világváros miniben. A bankok szeretik a biztonságot, és megnyugtató számukra Az Egyesült Királyság haderejének masszív jelenléte.

Belépés a "zöld zónába", vagyis a senki földjére

Nemcsak az Észak Ciprusi Török Köztársaság felett nem gyakorol szuverenitást Nicosia, de Akrotiri és Dekélia az angolok két megmaradt területe felett felett sincs a Ciprusi kormánynak hatalma. Ezek a katonai támaszpontok ,saját tehát angol törvények szerint működnek. A ciprusi kormánynak engedélyt kellett kérni Londontól mikor az autópálya építese során ezeken a területeken át kellett vezetni a nyomvonalat. 

Törökország 1974--es észak-ciprusi inváziója a nemzetközileg el nem ismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság  létrejöttéhez vezetett. Ennek nem volt hatása a bázisok státusára és a britek nem vettek részt a harcokban.  A török előrenyomulás megállt, amikor elérték a bázis peremét, nem akarták kockáztatni a háborút a britekkel.

A hetvenes években itt még normális élet folyt
Fényképezni tilos. Már gyerekkorom óta izgat ez a felirat. Szeret az ember ellenállni a szabályoknak. Titkokat keresni, lefotózni. Pedig ezek nem is igazi titkok, csak a szégyellt dolgok be nem vallása. A Panoramio nevű program a Google Earth egyik rétege Nicosia területén a legsűrűbb fotópontokat, a legtöbb feltöltött fotót az un. zöld vonal közelében  mutatja. A legtöbb embert foglalkoztatja a lezárt, tiltott terület.

Halott utcák, üres, romos épületek várják jobb sorsukat

Egy régi utca közvetlenűl az átkelőhely közelében

A "fal" egy darabja

Szivárvány a szobában / Rainbow /

Szivárvány az ajtón

A spektrum az ajtón

Kis szin az életben

A vallásokban és a népmesékben a szivárvány gyakran az égbe vagy egy másik világba vezető híd. A skandináv mitológiában egy szivárványhíd, a Bifröszt köti össze a földi világot (Midgard) az égivel (Asgard), ezen az úton viszik a valkürök a lelkeket a Valhallába. A japán mitológiában az első istenek, Izanami és Izanagi szivárványhídon jöttek le a földre.

Az ausztrál mitológiában a Szivárványkígyó teremtette a világot. A görög mitológiában a szivárványt Írisz istennővel azonosították. A finn mitológiában Ukkó, a hindu mitológiában Indravagy Kama íja, a sumer mitológiában Ninurta koronája.

A sumer Gilgames-eposzban Istár nyaklánca, amelyet az özönvízre való emlékezés jelképeként helyez az égre . A zsidó és keresztény mitológiában Isten az özönvíz után emberekkel kötött szövetség jelképéül adja.

Az ír mitológiában a szivárvány tövében rejtik el kincsüket a leprechaunok. Egyes kelet-európai népeknél, így a magyaroknál is létezett olyan hidelem, hogy a szivárvány alatt átmenő embernek megváltozik a neme.^[2] Számos különböző kultúrában úgy tartották, hogy a szivárvány bajt hozhat az elővigyázatlan emberre; balszerencsét jelentett például ujjal a szivárványra mutatni, és a gyerekeknek ránézniük sem volt szabad. A palócok a szivárványt bábabukrának, azaz tündér szalagjának nevezik.^[3]