 |
| Maja 4 hónapos korában a repülőn |
A most megszületett gyermekek sorsa nem lehet a háború elszenvedése. Az emberiség tapasztalata túl kell hogy jusson az örökös hódítási vágyon. Ma már nincs a világnak olyan pontja ami egy új háború által ne lenne veszélyeztetve. Kollektív megsemmisűlés lehet csak a végeredménye egy bekövetkezendő világháborúnak. Nem lehet olyan szűklátókörű a ma élő nemzedék, hogy a jövőt a legsúlyosabban kockára tegye. Ha mégis ezt teszi, ahogy számos környezetvédelmi, és politikai , katonai kérdésban látjuk: jelezni kell, nem ezen az úton szeretnénk gyermekeinket elindítani.
Távol a civilizáció központjaitól hozták létre a csapásmérés központjait.Természetesen szigeteken. Kamaszkoromban a Népszabadság napi híreit olvasva ismertem meg Guam szigetét, ahonnan az amerikai B 52-es légierődök több hullámban indultak bombázásra Vietnami célpontok ellen. Csak erről a repülőtérről több, nagyobb pusztítóerejű bomba került bevetésre, mint a II. világháború összes ledobott bombája. Bár itt nem alkalmaztak nukleáris fegyvereket.
 |
| Guam amerikai légibázis Japánban |
Yvonne kráter, az űrből a Föld sebei jól láthatók. A Termonukleáris bombák elemi sebeket ejtettek e távoli vidék testén.
Az első hidrogénbomba robbanásának helyszíne: az un Bravo kráter a tenger alatt. A robbantás átalakította a természeti formákat.
Eniwetok Atoll, az első amerikai hidrogénbomba felrobbantásásnak helyszíne. Ez egy amerikai katonai levelezőlap reprodukciója. Akkor még dicsőség volt...
 |
| Nukleáris sugárzásnak kitett csecsemő |
Az Iraki hadműveletekben is alkalmaztak sugárzó anyagokat...
Az orosz atombomba kisérleti robbantásainak közelében: Szemipalatyinszki áldozat.
Csernobili gyerek édesapjával. Békés céllal is lehet tragédiát okozni.
Földalatti kisérleti atomrobbantás által kialakult kráter.
Kisérleti nukleáris robbantás. Bravo kódnéven 1954-ben hajtotta végre az Egyesült Államok hadserege,a Marshall szigetek közelében a Bikini Atollon, Eniwetok szigeteken..A légkör radioaktív beszennyeződésének korszaka .
Az 1945-ös, majd az ezeket követő atomrobbantások nyomán már jelentékeny mennyiségű sugárzó anyag került a légkörbe. Új helyzet alakult ki a (két- és háromfázisú) hidrogénbombák megjelenésével. Ezek óriási hatóereje és ezzel kapcsolatos nagy hőfejlesztő hatása következtében a sugárzó termékek roppant erővel zúdulnak a magasba, áttörik a tropopauza zárórétegét és messze felhatolnak a sztratoszféra belsejébe. Az atomkísérleteknek tulajdonítható rákban elhunytak száma az amerikaiak körében 1951. és 2000. között elérte a 11000-t. Ebbe beleszámították a stroncium 90 következtében kialakuló leukémiát, valamint a más izotópok által kiváltott rákos megbetegedéseket is. Egy kisebb atomkonfliktus is globális hatással lehet Földünk klímájára: jó időre elszürkülhet az ég, az éves átlaghőmérséklet minimum két fokkal csökkenhet, és a napsütés is csak egy „pernyeszűrőn” keresztül világíthatja meg akár éveken át a Földet. Mindehhez a Földön ma is készenlétben álló nukleáris atomfegyverek 1 százalékát kellene bevetni.
Ország - rombolóerő, megatonna TNT-ben:
USA - 16 000
Oroszország - 13 000
Kína - 60
Franciaország - 55
Nagy-Britannia - 5
India - egy megatonna alatt
Pakisztán - egy megatonna alatt
Izrael - (valószínűleg) egy megatonna alatt
Látható a táblázatból, hogy az USA és Oroszország együttesen az összes nukleáris arzenál 99,6 %-ával rendelkezik jelenleg. Ma már azonban nem is annyira az államok közötti nukleáris háborútól tartanak a stratégák, mint inkább attól, hogy ez a fegyver terroristák kezébe kerülhet.
A robbantás ereje 1000-szer volt nagyobb a Hirosímai bombánál. A robbanás idején egy éves voltam. Nyilván semmit sem fogtam, fogtunk fel ezekből az eseményekből, de csontjainkban életünk végéig őrizzük a hidegháború idején felrobbantott atom, és hidrogénbombák évszázadokig lebomló maradványait. A most kivágott idősebb fák évgyűrűiben meg lehet évenkénti bontásban állapítani a felrobbantott atombombák
mennyiségét. Az atomcsend egyezmény,és az atomsorompó egyezmények éveitől kimutatható a beépült sugárzó anyag mennyiségének csökkenése.
Egy különleges történet:
Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban
Utóirat:
Stanislav Petrov meghalt:
https://www.theguardian.com/world/2017/sep/18/soviet-officer-who-averted-cold-war-nuclear-disaster-dies-aged-77?CMP=fb_gu
Kisérleti nukleáris robbantás. Bravo kódnéven 1954-ben hajtotta végre az Egyesült Államok hadserege,a Marshall szigetek közelében a Bikini Atollon, Eniwetok szigeteken..A légkör radioaktív beszennyeződésének korszaka .Az 1945-ös, majd az ezeket követő atomrobbantások nyomán már jelentékeny mennyiségű sugárzó anyag került a légkörbe. Új helyzet alakult ki a (két- és háromfázisú) hidrogénbombák megjelenésével. Ezek óriási hatóereje és ezzel kapcsolatos nagy hőfejlesztő hatása következtében a sugárzó termékek roppant erővel zúdulnak a magasba, áttörik a tropopauza zárórétegét és messze felhatolnak a sztratoszféra belsejébe. Az atomkísérleteknek tulajdonítható rákban elhunytak száma az amerikaiak körében 1951. és 2000. között elérte a 11000-t. Ebbe beleszámították a stroncium 90 következtében kialakuló leukémiát, valamint a más izotópok által kiváltott rákos megbetegedéseket is. Egy kisebb atomkonfliktus is globális hatással lehet Földünk klímájára: jó időre elszürkülhet az ég, az éves átlaghőmérséklet minimum két fokkal csökkenhet, és a napsütés is csak egy „pernyeszűrőn” keresztül világíthatja meg akár éveken át a Földet. Mindehhez a Földön ma is készenlétben álló nukleáris atomfegyverek 1 százalékát kellene bevetni.
Ország - rombolóerő, megatonna TNT-ben:
USA - 16 000
Oroszország - 13 000
Kína - 60
Franciaország - 55
Nagy-Britannia - 5
India - egy megatonna alatt
Pakisztán - egy megatonna alatt
Izrael - (valószínűleg) egy megatonna alatt
Látható a táblázatból, hogy az USA és Oroszország együttesen az összes nukleáris arzenál 99,6 %-ával rendelkezik jelenleg. Ma már azonban nem is annyira az államok közötti nukleáris háborútól tartanak a stratégák, mint inkább attól, hogy ez a fegyver terroristák kezébe kerülhet.
A robbantás ereje 1000-szer volt nagyobb a Hirosímai bombánál. A robbanás idején egy éves voltam. Nyilván semmit sem fogtam, fogtunk fel ezekből az eseményekből, de csontjainkban életünk végéig őrizzük a hidegháború idején felrobbantott atom, és hidrogénbombák évszázadokig lebomló maradványait. A most kivágott idősebb fák évgyűrűiben meg lehet évenkénti bontásban állapítani a felrobbantott atombombák
mennyiségét. Az atomcsend egyezmény,és az atomsorompó egyezmények éveitől kimutatható a beépült sugárzó anyag mennyiségének csökkenése.
Egy különleges történet:
Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban
Utóirat:
Stanislav Petrov meghalt:
https://www.theguardian.com/world/2017/sep/18/soviet-officer-who-averted-cold-war-nuclear-disaster-dies-aged-77?CMP=fb_gu
