A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza. Nevét egyik legjelentősebb lelőhelyéről, Mükénéről kapta.
Kr. e. 2200-1900 között a görög szárazföldre indoeurópai néptörzsek vándoroltak be, akiket később akhájoknak, iónoknak neveztek. A Kr. e. 16. században ezek a görög törzsek benyomultak a Peloponnészoszra. Katonailag jól megszervezett társadalmukba beolvadtak a félszigeten élő kisebb népek, ettől művészetük paraszti jellegűvé vált. Kultúrájukból és a minószi kultúra összeolvadásából Kr. e. 1600 körül keletkezett és hirtelen kivirágzott a mükénéi kultúra, melyben anatóliai és egyiptomi hatások is érvényre jutottak. Kr. e. 1450-től a mükénéi törzsi vezérek elfoglalták a Szantorini vulkán kitörése (kb. Kr. e. 1500 vagy 1470 körül) által elpusztított Krétát, amely a krétaiak földközi-tengeri uralmának végét jelentette, és a Kr. e. 14. századtól a mükénéi befolyás kiterjesztéséhez vezetett a Földközi-tenger keleti térsége felett.
 |
| Mükéné |
 |
| Mükéné, Oroszlános kapu |
A várkapu Mükénén különösen fontos szerepet kapott, amelyet a kétoldalt el őreugró bástyafalak mellett egy bajelhárító épületplasztika is jelzett. A kapuzatot három, egyetlen darabból álló (monolit) kő tömb alkotta. A keresztgerenda fölötti háromszögletű kő lap statikai feladata a fal súlyának oldalirányú elvezetése volt. Ebben az ún. teherelhárító háromszögben az európai szárazföld első nagyméretű dombormű vű épületplasztikája látható, amelyben két egymással szembeforduló, de kifelé tekint ő oroszlán áll.
Fejük, talán azért, mert más anyagból készült, hiányzik. A támadástól és rontástól védő állatok az őrizetükre bízott palotát jelképez ő oszlopot fogják közre. Az ábrázolás feladata,
a motívumok szimbolikája és szimmetrikus elrendezése, mind az Oroszlánkapu címerszerű , heraldikus jellegét erő síti.
 |
| Mükéné, Oroszlános kapu |
 |
| Mükéné, Oroszlános kapu, a legrégebbi Európai dombormű |
 |
| Mükéné, Oroszlános kapu hátrulról |
 |
| Mükéné ásatások |
 |
| Mükéné, Oroszlános kapu hátsó nézet |
Mükéné Krétához és Trójához hasonlóan, sokáig csak amítoszok és legendák világában létezett. E tévhit eloszlatását Heinrich Schliemann gazdag német kereskedő és megszállott régész kezdte, aki 1870-ben saját pénzén felásta a Dardanellák közelében fekvő Hisarlik dombot. Ott kilenc, különböz id ben egymásra épült város romjait találta meg, amelyekbő l a hetedik az akháj ostrom által elpusztított homéroszi Trója volt. Schliemann 1876-tól Mükénében, 1884-ben Tirünszben folytatta ásatásait, és ezekkel végleg megváltoztatta a korai görög kultúráról addig kialakított elképzeléseket.
A paloták és temetkezések romjai nemcsak a hajdani freskófestészetről és domborműszobrászatról tanúskodnak, hanem a kisművészetek fejlett szintjéről is.
A blogon látható képek Mester Tibor felvételei. Internetes felhasználáskor: Fotó: Mester Tibor vagy a http://mesterfoto.blogspot.hu/ felirattal közölhető. Minden egyéb közlés a szerző engedélyével lehetséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése