Maja fotózást kér

Internetezgetés közben megjelenik az ember gyereke: "apu fényképezz le!". Mi mást csinálhat az ember lefotózza. Kellemes feladat, egy kislányt aki akarja a képet, hálás feladat  lefényképezni. És utólag látja meg benne a készítő,  az apa , az esetlen, keresetlen szépséget.
Nem felkészülni, nem beöltöztetni, csak úgy lekattintani.
Fiatalabb koromban, még lakásra gyűjtve sokszor jártam vidékre, ún. röhögős fényképeket csinálni.Ez  a gyerekek fotózását jelentette, amit mindig úgy illett elvégezni, hogy a kisgyerek mosolyogjon. Egy maszek mosolyalbum. A vidéki magyarországon még volt igény fényképész szolgáltatásokra. Nem volt mindenkinek kamerája, nem voltak még FOTEX boltok sem. Élmény volt a sáros alföldi, kunsági utcákon keresni a címet, megtalálni, és megcsinálni a feladatot. Ezek a képek valahol még biztos léteznek. Emberek életének jelei. Fontos dolog a létezés, a meglévőség "bizonyítása". Szegény emberek pénzt áldoztak rá. Nekem egy-egy tetőtéri ablakot jelentett egy ilyen hosszú hétvége  vidéken.
ORWO fekete-fehér filmre készítettük a képeket. Így aztán nagyon csodálkoztam, mikor az anyuka vagy nagymama kérdezte:  melyik képből legyen a szines nagyméretű kép?
Bizony , akkor még kézzel szinezték a képeket. Egy régi világ vége volt ez.