Portréfotó, nagylátó vagy tele?

200 mm 

16 mm

"Nézzük mik is a konvencionális portré szabályai. Az akademikus portré egy középtele objektívvel készül. 105 mm, vagy afölött. Az alanyunkat egy homogén háttér előtt fotózzuk le, arcmagasságból. Nem szerencsés, ha valakinek belelátunk az orrába. Ugye? A világítási szabályok itt, a konvencionális vonalat követik, azaz a géppel 30-60°-os szöget zár be a világítótest, és a földdel 40-45°-os szöget. A portré lényege az alany szépségének bemutatása. Tehát egy akademikus portré fiatal alannyal dolgozik. Nem kívánjuk hangsúlyozni senkinek sem a rosszabbik oldalát, így a bőrhibák eltüntetése, az arc lágyítása alapvető feladatunk. Akár retusálással, akár digitális utómunkával. "
/Fotózz.hu/

Mint általában, nehéz mindenre alkalmas szabályt alkotni. Vannak divatos portré stílusok, és egyik kicsit ezt szerettem volna a két egyiptomi portréfotón bemutatni. Ugyanis a fentebb leírt "klasszikus" portré többnyire unalmassá válik,  tömegszerű megjelenésével a szem már nem is dolgozza fel, nem ad vizuális izgalmat.
Az a bizonyos 105mm!
Valóban a torzításokat kikerülni a 105-össel lehet, de ki akarjuk-e kerülni? Közölnivalónk bemutatására kell-e, és szabad-e eltérni a hagyományos, történetileg definiált ikonográfiai szabványoktól?
A választ a fotózók többsége az igen-ben adja meg, és talán ezt az igent sokszor indokolatlanul, és öncélúan
alkalmazza.