Globális felmelegedés.Sokan erre a kifejezésre nevetgélni kezdenek, enyhe cinizmussal gyenge lábakon álló összeesküvés elméletre hivatkoznak. Persze itt Pesten nem egyszerű belátni a változások drámaiságát, mivel itt más drámai dolgok elfedik ezt a világméretű változást. Én mindig is hittem benne, csak azt nem tudtam és láttam, hogy ilyen végzetesen gyorsuló ütemben porlad szét világunk. Az emelkedő hőmérséklet emelkedő vízszintet is okoz.A Maldív szigeteken először 1999-ben jártam, és nem egy Margitsziget nagyságú szigeten, hanem egy kis 300x60 méteres kis koráll szigeten, tehát ahol jobban észrevehető minden apró területi változás. Ott is igen jelentős a veszteség,ha az ember az újonnan készült képeket összehasonlítja a régiekkel.. Arra gondoltam, a Maldív szigetek egy sajátos hely, más mint a világ többi része. Ez önáltatás.
Nem csak a lázmérő higanyának hőmérséklete 39 fok, hanem a testünké is! És a láz, mint tünet valami más, alapvetőbb bajt jelez.
A világóceán szintemelkedése csak a jelzés, hogy itt valami komoly baj van!
És most jött az újabb megerősítés, hogy a tengerek szintje rohamosan emelkedik, és kezdi elmosni a partokat:
Milyen az emberi kíváncsiság, és milyen a web, s a bűnös visszatér a tett színhelyére. Tegnap beütöttem Zanzibár nevet a képkeresőbe, nevezetesen a Gemma Dell'Est nevű szálloda nevét, ahol magam is jártam.
Nekem ezidáig a paradicsom szimbóluma volt ez a part. 2007-ben itt is két hétig csodáltam a természet érintetlen szépségét. A tiszta fehér koráll part, a türkiz , és éteri tisztaságú tenger látványa ma is bennem él.
Nem kellett volna meglátnom ezeket az új képeket amiket a trip advisorra tett fel néhány turista nemrég, 2010-ben.
Először az 2007-es képeim:
Jól látszik a tiszta nyugodt , hullámoktól mentes öböl , a turisták paradicsoma, melyet bizonyára évezredek, évmilliók alakítottak ilyenre. Nincs eróziónak nyoma, a part normális, az apály dagály játékának van bőven tere.
És lássuk három évvel később, milyen a part képe:
Az álompart ma így néz ki. Az ötcsillagos luxusszálloda strandja már nem vonzza a pihenni vágyó embereket.
Mind a 2007-ben, mind a 2010-ben készült képek apálykor /low tide/ készültek. Ez már nem az érintetlen paradicsomi part. Az emelkedő vízszint elleni keserves, de végül is értelmetlen védekezés nyomait látjuk.
És az Egyenlítő után nézzük a sarkokat:
Nem csak a lázmérő higanyának hőmérséklete 39 fok, hanem a testünké is! És a láz, mint tünet valami más, alapvetőbb bajt jelez.
A világóceán szintemelkedése csak a jelzés, hogy itt valami komoly baj van!
És most jött az újabb megerősítés, hogy a tengerek szintje rohamosan emelkedik, és kezdi elmosni a partokat:
Milyen az emberi kíváncsiság, és milyen a web, s a bűnös visszatér a tett színhelyére. Tegnap beütöttem Zanzibár nevet a képkeresőbe, nevezetesen a Gemma Dell'Est nevű szálloda nevét, ahol magam is jártam.
Nekem ezidáig a paradicsom szimbóluma volt ez a part. 2007-ben itt is két hétig csodáltam a természet érintetlen szépségét. A tiszta fehér koráll part, a türkiz , és éteri tisztaságú tenger látványa ma is bennem él.
Nem kellett volna meglátnom ezeket az új képeket amiket a trip advisorra tett fel néhány turista nemrég, 2010-ben.
Először az 2007-es képeim:
Hat évvel ezelőtt |
És lássuk három évvel később, milyen a part képe:
Védekezés az emelkedő vízszint ellen |
A szállodák tulajdonosai igyekeznek megvédeni befektetéseiket, komoly összegeket költenek a partok megvédésére. Ez persze csak vizes borogatás a "betegnek", a baj ezzel nem szűnik meg.
Az álompart ma így néz ki. Az ötcsillagos luxusszálloda strandja már nem vonzza a pihenni vágyó embereket.
A felbomlott rend nyomai |
Mind a 2007-ben, mind a 2010-ben készült képek apálykor /low tide/ készültek. Ez már nem az érintetlen paradicsomi part. Az emelkedő vízszint elleni keserves, de végül is értelmetlen védekezés nyomait látjuk.
És az Egyenlítő után nézzük a sarkokat:
Jégsapkák olvadása |
Világnézeti, politikai nézeteinktől függetlenül szembe kell néznünk ezekkel a kihívásokkal. Tevékenységünk, itt a Földön nem korlát nélküli. Csak magunk vagyunk /?/ képesek utódaink számára esélyt biztosítani egy a korábbihoz legalább hasonló élet továbbviteléhez. A pazarlás, a hiú büszke fogyasztás következményeit a szegények még inkább elszenvedik, és a helyzet romlik. Közös csónakban ülünk, csak együtt menekülhetünk meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése