Ős kaján étterem

Szék az étteremben

A település elnevezését többféleképpen magyarázták. Legújabb tudományos névmagyarázat szerint a falu nevének első említése 1255-ben, Tholchwa alakban található. A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.
Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az őskőkortól kezdve lakott volt Tolcsva és vidéke. A Várhegy nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a Nemzeti Múzeumban.
A Zsigmondkori okmányokban nyomon követhetők Tolcsva birtokosainak változásai. A település híres nemesi családjai: Tolcsvai János és fiai (1366), Debrői István (1398), Keéri László (1404), Toronyi Pál (1410), Csicseri család (1414-1445), 1446-tól a Tolchvai és Upori család. 1511-től a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtokolta a falut, míg 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi család birtoka volt. 1486-ban Nagytolcsva mezővárosi rangot kapott. Az 1700-as évek második felében került Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába. A Waldbott kastély ma is áll, melyben a község általános iskolája működik.
A görögök megjelenése Tolcsván 1711 után figyelhető meg, akik az ún. Tokaji Compania kereskedő társaság tagjaiként fontos szerepet játszottak a Hegyalja borkereskedelmével és a vidéknek külföldi árukkal történő ellátásában. Az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A későbbi időben nagy szerepet játszottak a vidék borkereskedelmében.
A 18. század végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az 1828-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az 1848-as forradalom eseményeiről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szőlődézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.
Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést 1856-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az 1867. évi kiegyezés megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a Sátoraljaújhely-Legenye-Mihályi vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. 1886. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.
A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
1913-ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. A természeti csapás után, emberi áldozatokat követelő világháború jött. A háború éveiben nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvai lakosok. Az áldozatok emlékére a községi képviselőtestület emlékművet állított. A világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság helyi negatív intézkedései, majd a trianoni békeszerződés hátrányosan hatott Tolcsva fejlődésére 1920 után. A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraikra sem jöttek el az elcsatolt területekről.
1939-ben, a világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása. Megszüntették egyesületeiket, szervezeteiket, iskolájukat, eljárást kezdeményeztek ellenük, bolti készleteiket elkobozták, ingatlanaikat elvették stb. Tolcsváról a hadköteles férfiakat a hadszíntérre küldték, a polgári lakosság pedig a katonaság felszerelésének kiegészítésében vett részt. A II. világháború áldozatainak emlékoszlopán 47 név szerepel, kik katonaként, vagy polgári személyként haltak meg.
1944. december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentett a lakosság számára a szovjetek rendelkezései: a borkészlet felmérése és lefoglalása, termények, élő állatok, takarmány, élelmiszerek stb. hadi célra való beszolgáltatása. 1945 márciusában Tolcsván is megalakult a néphatalmi szervezet, a Nemzeti Bizottság. Ezen év augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselőtestület. Intézkedés történt a zsidó vagyonok visszajuttatásáról.

Lazacszelet 

Lazacszelet mangalica karaj

Mangalica karaj

Maja az úton

Zempléni utakon 2008.júliusában.

Ős Kaján étterem

2008.július Tolcsva, Ős Kaján étterem Modern mai festők a falakon könnyedén, ahogy az ételek. Nincs szabály, csak ahogy szeretjük őket. Egy kis faluban, bár nem akárhol: Tolcsván!
Az étterem most,2008-ban is a régi. Nyugodt, vidéki hangulat, sajátságos, különös ételek, rongyrázás nélkül. A pesti belvárosban talán nagyobb siker lenne ez a hely, de itt helyénvalóbb, őszintébb. Valószinűleg a környezet hangulata is emeli az ételek élvezeti értékét. A borválaszték a tokaji borvidék boraiból áll, és igényes. Időtlen ebédek kortalan valósága /valótlansága/ amit kap az ember.

2008.júliusa, Majával az Ös Kaján étteremben, Tolcsván.

Zemplén dombjai között bújik meg ez a különleges étterem. Egy francia házaspár, akinek megtetszett a tokaji táj, házet vett Tolcsván, és egy éttermet nyitott. Ez nem lenne szám, na de milyet? Nem titkolva /az étlapon is olvasható/
egyszerre ősmagyar és francia mediterrán konyhát próbál összehozni a kisérletező kedvű tulajdonos. A tokaji borok legjobbjait lehet itt kostolni, -ez természetes - de az ételek, az a meglepetés.