Egy kis nyári emlék
Rákospalota egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XV. kerületben
Rákospalota 1923-ban lett várossá. Az aktusra nem kevés töprengés és vajúdás után került sor, ám kevesen tudják: hamar megbánták a dolgot a városatyák, és a hazai közigazgatás történelmében valószínűleg egyedülálló módon 1931-ben már kérvényezték: csináljuk vissza, inkább mégis maradnának falu.
Néhány hónapig volt lakója Rákospalotának, annak a Sín, akkor Mária utcai háznak, amelyet édesanyja, az akkor már özvegy Bartók Béláné bérelt. Ez a néhány hónap az 1907. esztendő nyarára-őszére esik. Egy képeslap, melyet a zeneköltő édesanyjának írt ide címezve, 1907. július 5-én kelt, egy másik levele, amelyet Bartók dr. Sebestyén Gyulának címzett, 1907. október 9-én íródott, Palotáról, a Mária u. 15-ből.
Nidermüller Péter VII.kerületi polgármester
MSZP zászlók alatt
MSZP zászlók alatt
MSZP zászlók alatt
Niderműller Péter, Soproni Tamás, SermerÁdám
Politikusok
Vladimir Luxuria, (Az Európai Parlament első transznemű képviselője)
Szabadság híd
Petőfi Sándor édesanyjának ágya. Bizonyára ebben az ágyban született a költő, a kor szokásainak megfelelően, otthon.
Petőfi Sándor (1823–1849), a magyar irodalom világszerte talán legismertebb költője Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. A halálakor mindössze 26 éves fiatalember már életében legendává vált, s így él tovább ma is a nemzet emlékezetében. Egyszerű szülők gyermekeként a saját erejének és zsenialitásának köszönhetően került be verseivel és prózai alkotásaival a magyar, majd az európai irodalom vérkeringésébe.
Rákospalota - Újpest állomásra érkezik a KISS
Érkezés a Nyugatiba