Ruzsa Magdi Kishegyesen

A Kishegyesi Önkormányzat tanácstermében a Megasztár megnyerése után,2006.május 24.

Ruzsa Magdi vár

Kishegyes határában.

Ruzsa Magdolna a Vajdasági Kishegyes /Mali Idos/ szülötte szép sikereket ért el A Megasztár megnyerésével. Mindenki kedvencét, a szerény és népszerű , leírhatjuk, magyar énekesnőt a magyar állam nem öleli keblére. Hiába képviselte két évvel ezelőtt magyarországot az euroviziós dalfelsztiválon sikerrel /szerzői díjat nyert/, a hatóságok kételkednek magyarságában, vagy legalábbis csicskáztatják.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy jelen lehettem amikor a Szabadkai magyar konzulátus pincéjéban az ottani magyar konzúl átadta a magyar belépési vízumot az énekesnőnek.

Az épület előtt hosszú sorokat láttam, azoknak a magyaroknak a sorát, akik be szerettek volna lépni szülőhazájukba: Magyarországra. Ők is vízumért folyamodtak, kicsit megalázó feltételek között. A szerb rendőrök szigorú jelenléte csak fokozta a furcsa érzéseket bennem.

Most olvasom az ujsághírt:

– Január végén adtam be az állampolgársági kérelmet az illetékes önkormányzathoz, ők továbbküldték a Belügyminisztériumba, de múlt héten kaptam egy levelet, hogy hiányoznak papírok. Nem fogadták el például a nagyapám keresztlevelét, más iratokkal is igazolnom kell hivatalosan, hogy magyar volt. A másik dolog, amit be kell adnom, az érettségi bizonyítványom közjegyzővel hitelesített másolata, hogy bizonyítani tudjam, magyarul tanultam

.

Fura időket élünk. Miért e packázás, az elemi félelem a határon túliaktól?

Bűntudat december 5. miatt?

Magyar Gárda avatás 2009.március 15

Kissé anakronisztikus a kép fogad a Hősök terén. Mintha a háború előtt lennénk.
De az egész országban is anakronisztikus a kép: mintha nem is 2009-ben lennénk, visszaestünk az időben. Tíz, húsz, esetleg harminc évet? Csak később tudjuk meg. A statisztikák egyre régebbre látnak az időben, egyre mélyebb szinteknek felel meg a pillanatnyi állapot.
Nemcsak a gazdaság, de a társadalom demokrácia szintje is csökken folyamatosan.
Hogy kerültünk ide, ebbe a sötét bugyorba?
Hogy nem sikerült biztonságot, és legalább reményt adni oly sok embernek?
Miért kell ilyen tévutakon járni?
Ki lenne képes az ország kocsirúdját a fejlődés irányába fordítani?
Csengey Dénes mondása jut eszembe a rendszerváltozás idejéből:
"Európába, de mindannyian!"
Aktuális a nevezetes felhívás, talán most még fontosabb, mint korábban.

Államcsőd, forintválság

                                                                                                                                                                          Fotó: Mester Tibor

Hungarian forint

Akárhogy is hesegettük gondolatainkat, az államcsődre mégis gondolnunk kell.

Sokan mondják, már itt is van, és az áthidaló hitel az IMF-től csak a nyugati bankok, befektetők pénzkimentő idejének meghosszabbítása.

Már régóta folyik a külföldi vállalkozások tőkekivonása Magyarországról. A statisztikai adatok megerősítik, hogy újabb beruházások nem kezdődnek, hogy a fenntartási, és egyéb üzemelési költségek nincsenek biztosítva, és a keletkezett profit teljes egészében kikerül valamilyen idegen országba.

A foglalkoztatottság csökken, a munkanélküliség nő, az állam és a lakosság is eladósodási spirálban van.

Az argentin államcsőd 50%-os éves GDP-hez mért adósságszintnél következett be, ma Magyarország éves GDP-jének 70%-a az államadósság!

A bankbetétek befagyasztása időleges mentőövet jelenthet az állam, a mindenkori kormány számára, azonban ennek társadalomlélektani és közgazdasági hatásai beláthatatlanok, ezek "kamatai", a később sokszorosan kifizetett költségei újabb kilátástalan pályára rendelnék az országot.

A közbeszédben, az MTV-ben már közgazdászok, pénzügyi elemzők is beleegyezéssel és megértéssel beszélnek arról, hogy a kormánynek be kell avatkoznia a pénzpiaci műveletekbe, mert a forint-idegen valuta váltások megengedhetetlen hasznot hoznak egyeseknek, az állam számára ugyanakkor ebben a helyzetben elfogadhatatlanok./Napkelte,2009.március 4./

Innen egy lépés a fentebb említett korlátozás.

Urak és elvtársak Továrisi konyec

Derkovits Gyula: Telefonáló és modern változata 1990-ből: Tovarisi konyec

Ma is időszerű mindkét kép, az urak és az elvtársak jelen vannak. Néha nem is tudja az ember, hogy válassza szét az urakat és az elvtársakat, hiszen itt ma majdnem ugyanazt a kört jelenti.

Cavo Spada Luxury Hotel and Spa , Kolymbari

Chania repülőtere, a növekvő idegenforgalom miatt már nem csak Héraklionban fogadják a turistákat. A repülőtér katonai alkalmazása párhuzamosan folyik a polgári repüléssel.
Fényképezni tilos...

Chania

2008 juniusában nyílt meg a Giannulis Hotels csoport kezelésében. Kréta szállodái közűl kiemelkednek a lánc szállodái. Csaknem mind ötcsillagos luxushotel. Itt nem török , vagy egyiptomi a szállodaválaszték. Tehát nem a nagy sokszáz szobás monstrumok uralják a terepet, hanem fordítva: a kis clubhotelek és családi panzió jellegű kis szállodák a jellemzőek. Elképzelem, és néha nyomokban még látható, milyen volt itt az élet ötven-hatvan éve. Turizmus nélkül az egyszerű paraszti életet élték az itteniek, kis házaikban,kanyargós hegyi utakon elérhető olajfákkal, szőlőkkel. A halászat az évszázados túlhalászat miatt már régen nem  könnyű. Ma európai jólét van, az emberek nyugodtak, nem úgy mint Magyarországon.

Cavo Spada swim up suite

Persze kevésbé nyomasztó az itteni tél, és a sok napsütés is jó. A görögök Krétát a "legnagyobb szigetnek" nevezik, de hát az is, mármint Görögországban. A "főváros" : Héraklion, ahová a magyar utazási irodák is leszállnak. Mi a régi fővárosba érkeztünk: Chaniába, ami egy katonai reülőtér még ma is. A sok F 16-os, és más harci gépek állandó zajt okoztak, néha még a szálloda fölött is eszméletlen zajjal húztak el. Na dehát jó helyen van ez a Kréta, a Földközi tenger közepén, és a magas hegyeken / 2600 méter/ a radarok messze látnak, akár be a Közel keleti térségbe is... E két nagy kategória között helyezkednek el a Giannoulis lánc szállodái, 100-150 szobás szobaszámmal.

Cavo Spada swim up suite

Kréta új luxusszálodája: a Cavo Spada. Látványra nagyszerű... De milyen igazából?

https://picasaweb.google.com/102037263259299709878/CreteCavoSpada2008

Cavo Spada swim up suite

Európai és Afrikai nő

Gyüjtögetni induló nők a Karafuu Resort előtti parton

Az afrikai emberek sokat dolgoznak életük fenntartásáért. A legtöbb európai ember is szorgalmasan, céltudatosan dolgozik, de az afrikaiak munkakörülményei, javadalmazása jelentősen rosszabb mint az európaiaké. Különösen igaz ez a nőkre.

Kriszta pezsgővel a parton

Zanzibári part. A legtöbb ember gyalog jár. Nincs helyi közlekedés. Mivel a szárazföldön sűrű a növényzet, néhol igazi dzsungel, célszerű a parton menni. Sok munka az óceánhoz is kötődik, pl. rákok , kagylók gyüjtése.