2007. október 31., szerda

A Paradicsomban

A sűlyedő világ emlékei lesznek ezek a fotók húsz-harminc év mulva!
Maldives, Lhaviyani Atoll

Maldives, Lhaviyani Atoll



Maldives, Lhaviyani Atoll


Többezer négyzetkilóméteren csak ezek a kis korallszigetek. Nincs zaj, nincs szennyeződés, minden az "eredeti" állapotában. Kevés ilyen sarka maradt meg a világnak, ahol az ember pusztításának nem lehet látni a nyomát. Ádám és Évaként érzi magát az ember, az üres térben. Sokan azt mondják, hasonló a sivatag is, a monotónia, az üresség miatt. Talán bent a sivatag közepén is tiszta minden. Bár a Szahara szélén járva még a teveúttól távol is találtam coca-colás üvegeket. De a Vörös tengeren, Urgadánál is, a Giftun szigeteknél, a búvárszemüveggel láttam az eldobott üdítős palackokat a fehér koráll aljzaton. Az Indiai Óceán közepén egyelőre nem kell ilyenre számítani. A globális felmelegedés miatt évente emelkedik a világóceán szintje. Ezeknek a Maldív szigeteknek a tangerszintfeletti magassága 60-70 cm. És akkor nem beszéltünk a hullámok hatásáról. Már most is korálkövekkel és betonelemekkel védik a szigeteket az elmosódástól. Igen, egyre elmosódottabbak lesznek ezek a szigetek. Lassú de biztos haláluk elkerülhetetlen. Csak kis jelzés a világnak: a vége elkezdődött.
Maldives, Meemu Atoll, near Seedhihuraa Island



2007. október 7., vasárnap

Mosztár

Csontváry Kosztka Tivadar - A római híd Mosztárban
Csontváry még ilyennek látta Mosztárt.
Mosztár 1997, bosnyák oldal
Mosztár a háború után. A képen nem látszik, de a Régi Híd nem áll. Helyette drót függőhídon lehetett átmenni.

Krisztával első kirándulásaink között volt a volt Jugoszlávia, az új Horvátország és Bosznia meglátogatása. Kocsival végigmenni Krajinán, a kiégett házak és falvak között mély élmény volt. A Neretva egyik partján kunával, a másik partján német márkával fizettünk. A kép a bosnyák oldalon készült.


Még egy hónap, és Maja megszületik. Milyen ez a világ amely fogadja őt?
Milyen élete lesz gyermekeinknek?

2007. szeptember 30., vasárnap

Létező élet

Ha valaki vitatkozni akar a még meg nem született gyermek jogi állásáról, először nézzen meg egy pár perces DVD-t amit egy pár hónapos magzatról készítettek. Már ember, nemcsak kinézetében, de viselkedésében reakcióiban is. Idáig sem voltam híve a magzatelhajtásnak, de mióta ezeket a képeket és filmeket nézem, arra jutottam, emberölés egy ilyen létet megsemmisíteni.
Punjab és Kasmír között hallani az ágyuk távoli zaját. Háború. Két atomhatalom között. Szegény emberek lakják a vidéket. Mindkét oldalon szimpatikus, egyszerű emberek. Kevés ruha, kevés pénz, egyszerű lakások, de nem látszanak boldogtalannak. Az angolok itthagyták Indiát, de a felosztással olyan ellentéteket ültettek el a régióban, amit nem lesz könnyű elfelejtetni.
Kappadókia felett


A világot sokféleképpen lehet látni. Mégis az ember nagyjából hasonló helyzetekből tekint a dolgokra. A léggömbről lenézni nemcsak turisztikai esemény, látvány. Kappadókiában voltam először ballonon. A napfelkelte ezen a holdbeli tájon fantasztikus! Egy kicsi pont a földön a kocsi, amiben a feleségem és a ballonosok követnek minket. Mint egy kémműhold, mindenhova belát az ember. És a néma csend, időnként a robbanó , sercegő gázláng hangja, hol megszűnik, hol kettévágja a csendet. Akár 2-3 ezer méterre is fel lehet menni, de mégis az a legjobb, mikor közvetlen a kertek és házak felett 5-6 méterre megyünk. Kis életek zajlanak , meghitten, szokványosan. Fent hideg van, lent meleg...

A barátság fontos és jó. De nemcsak a barátság, de a barátságosság is fontos, előszoba a megértéshez.

A beszéd a megértés útja. Szeretek beszélgetni. Még a legunalmasabb beszélgetés is tanulságos. Az őszinte beszélgetés gyakran nem a közeli emberek között zajlik.