Zsolnay csoda a téli árverésen

  Gránátalma fa, táncoló nőalakokkal, , Zsolnay gyár, pécs, 1905

Budapesten, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola jubiláris kiállításán, 1905 decemberében

 mutatták be először a nagyközönségnek az egykori növendék „Abt készítményét”.

Ezután az 1906. április végén, Milánóban megnyílt Nemzetközi Kiállításon, a Maróti  Géza által tervezett 

 magyar pavilonban aratott sikert.

  Gránátalma fa, táncoló nőalakokkal, , Zsolnay gyár, pécs, 1905, részlet

Rozsda Endre-kiállítás a Nemzeti Galériában

A Rozsda Endre Baráti Társaság és a Budapesti Francia Intézet együttműködésével létrejött retrospektív tárlat éppen a festő születésének 100. évfordulóján nyílik, megújult kiállítási térben - mondta el a kiállítás hétfői tárlatvezetésen Baán László, az MNG főigazgatója. És ezt komolyan is vették a tárlat szervezői és megvalósítói, hiszen hétfői napon,/ amikor a múzeumok rendesen zárva vannak/ nyilt meg a kiállítás. 
Rozsda Endre a kezdetekről: "Aba-Novák Szabad Iskolájában kezdtem tanulni a festészetet. A tanonca lettem. Egész életemben ez volt az egyik legfontosabb művészi és emberi tapasztalatom. Rendkívüli szerencse volt, hogy máshol tanulhattam a festészetet, mint a Képzőművészeti Iskolán, ahol szörnyen akadémikus volt az oktatás. Aba-Novák jó festő volt, de egyáltalán nem forradalmi. Gazdag és szabad személyiség volt."

Rozsda Endre : Önarckép

Novák Katalin frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos beszéde

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete a tárlat megnyitóján 

Derkovits Gyula mai szemmel

A Magyar Nemzeti Galéria jövőre rendezi meg Derkovits Gyula életmű kiállítását. A rendkívül izgalmas művész képeit nézegetve néha egy kis áthallást is érzékelhetünk. A devizahitelesek nehézségeit, a szociális problémákat nap mint nap láthatjuk a média felületén. Ma is kézbesítenek "végzéseket".
 Derkovits sokgyermekes családban nőtt fel, édesapja asztalosmester volt, művészi hajlamai ellenére Derkovits Gyulának is ezt a szakmát kellett folytatnia. A kényszer elől menekült Derkovits, amikor önként jelentkezett az I. világháború idején katonának. A fronton súlyosan megsérült, megbénult a bal keze, és  tüdőbajt kapott. 1916-ban Budapestre költözött hadirokkantként, némi segélyből és asztalosmunkából tartotta fenn magát.

Derkovits Gyula : Végzés  /részlet/

Piros fehér zöld

Maja lufikkal

Budapest, 2013 október

Hazafelé menve pénteken egy pillanatra meg kellett állnom. A Duna minden nap más arcát mutatja, és ez megúnhatatlan.

2013. október 18

Buda és Pest  150 évvel ezelőtt

Ősz, Duna Plaza

Duna Plaza

A park az ablakból

Bethlen István szoboravatás a várban

1920-ban a trianoni békeszerződést előkészítő párizsi békekongresszus magyar delegációjának tagja volt. A Horthy-korszakban tíz éven keresztül, (1921. április 14. – 1931. augusztus 24.) Magyarország miniszterelnöke. Saját kormányában,1921. október 4-étől december 3-áig pénzügyminiszter, 1924. február 21-étől 1924. március 13-áig, majd 1929. január 8-ától február 4-éig igazságügyminiszter, 1924. október 7-étől november 15-éig külügyminiszter, 1924. október 14-étől november 15-éig pedig földművelésügyi miniszter volt.

Keresztény–nemzetinek nevezett kormányzata támogatta és stabilizálta a Horthy-rendszert. 1921 októberében legitimista érzelmei dacára a budaörsi csatában meghiúsította IV. Károly király második visszatérését, majd keresztülvitte aHabsburgok trónfosztását.

A szerb megszállás alatt állt déli területek visszatértével és a soproni népszavazás révén sikerült csökkentenie a területi veszteségeket. A Bethlen–Peyer paktummal kevésbé ellenséges ellenzékké tette a szociáldemokrata pártot. A Kisgazdapártra építve 1922-ben létrehozta az ún. Egységes Pártot, majd rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó párt számára. 1923-ra kiszorította pártjából a Gömbös Gyula féle nemzeti és szociális irányzatú politikusokat.  /Wikipédia/

„Nem kötelezte, nem kötelezhette el magát egyik divatos eszmerendszer mellett sem, mert számára csak egyetlenegy elkötelezettség létezett, az a kapcsolat, amely Magyarországhoz fűzte. Rendíthetetlen híve volt annak a magyar politikának, amelynek alapjait még jóval korábban Széchenyi István fektette le, aki Bethlen jellemzése szerint sem demokrata, sem reakcionárius, nem volt sem kuruc, sem labanc, sem liberális, sem konzervatív, ő egyedül és kizárólag magyar volt” – fogalmazott Orbán Viktor miniszter-elnök.

Stremeny Géza - Bethlen István

Zsigmond Attila, a Bethlen-szobor pályázatának lebonyolításával megbízott BTM Budapest Galéria vezetője közölte: előzetesen Máté Istvánt, Paulikovics Ivánt, Rieger Tibort, Stremeny Gézát és Veres Gábort kérték fel a részvételre.

A bírálóbizottság munkájában Farkas Ádám, Illyés Antal és Péterfy László szobrász szakértők mellett Zsigmond Attila és Szilágyi András a BTM Budapest Galéria képviseletében vett részt. A zsűri munkáját Kerényi Imre, Aczél Péter, az I. Kerületi Önkormányzat főépítésze és Bencsik Gábor, a Nemzeti Könyvtár képviseletében kísérte figyelemmel.

A pályázati kritériumoknak mind az öt szobrász maradéktalanul eleget tett, számos szobrászi erényt felvonultató művekben jelenítették meg elképzeléseiket - értékelt Zsigmond Attila, majd bejelentette: a pályamunkák közül a bíráló bizottság Stremeny Géza művét választotta, melynek társtervezője Kápolnás Gergely építész.

Stremeny Géza - Bethlen István