A Bánhidai csatáról keveset hallottam. Ez a historizáló kép a Komáromi Duna Múzeum falát díszíti. 1903-ban vitték oda, több más képpel együtt a Szépművészeti Múzeumból, hogy a megnyíló Komáromi Múzeum alapja legyen. Aztán Trianon után ott maradt, ahogy Marosvásárhelyen maradt szintén a budapesti Szépművészeti Múzeumból pár száz kép és szobor, amit a Kultúrpalota megnyitására kölcsönöztek.
A kép jó helyen van, mint a címe is jelzi "A Bánhidai csata". Bánhida nem más, mint Tatabánya része, külvárosa, melyet a szocialista iparosítás nagy lendületében csatoltak a városhoz.
Sokan nem tudják, hogy mikor az M1-es autópályán elhaladunk Tatabánya mellett, és felnézve a sziklás szirtek tetején megpillantjuk a hatalmas turul szobrot (15 éteres szárny fesztávolság) , akkor a Bánhidai csatára emlékezünk. A szobor Bánhida, mára Tatabánya jelképévé lett.
 |
Feszty Árpád- A Bánhidai Csata (4,5 x 6 m )
|
Bánhidai Csata: 907. júl. 6.: a Liutpold őrgr. és Theotmar salzburgi érs. vezette bajor sereg és a magyarok ütközete. - A bajorok, leszámolni akarván a m-okkal, megtámadták szállásaikat, de a ~ból szinte hírmondójuk sem menekült meg. A ~ után lemondtak Alsó- és Felső-Pannóniáról, és az Enns mögé hátrálva elhagyták a K-i Markot. →bajor-magyar hadjáratok B.A.
A Kőhegy tetején lévő turulszobor Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra.
Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád Vezér seregei itt, a mai Tatabányánál győzték le Szvatopluk morva (szláv) fejedelem hadait .A történészek egy része a csatát nem a morva fejedelem elleni diadalként, hanem az addigra már felbomlóban lévő morva birodalom bajor meghódítói ellen győztes eseményként értékeli a csatát.
Persze meggyőző írásos emlékek nélkül, több mint 1100 év távlatából ma már nem lehet kideríteni, mi is történt valójában Árpád vezér uralkodása idején. A magyar honfoglalás végét azonban kétségtelenül egy, a 907-es esztendőben lezajlott csata jelentette. Hogy ezt az ütközet a magyarok Gerecse hegység déli lankái, Bánhida határában, a morva hadak, vagy esetleg Pozsony közelében, a bajor seregek ellen vívták, az valószínűleg a magyar történelem örök talánya marad.
Mindenesetre a magyarok honfoglalásával Szvatopluk rövid életű morva birodalma megszűnt létezni.
A történészek a csata helyszínében sem tudnak megállapodni, Pozsony is szerepel a harctér megjelöléseként
 |
| A Tatabányai Turul szobor /fotó:Sértdi A. Zoltán/ |
A pozsonyi gyõzelem a Magyar Fejedelemség nyugati határát kitolta az Enns folyóig, és északra véglegesítette a volt Morva Birodalom keleti részeinek (a mai Szlovákia és Észak-Magyarország területének és Alsó-Ausztria keleti területeinek) elfoglalását. A bajorok veresége oly megsemmisítõ volt, hogy a németek legközelebb 123 év múlva, 1030-ban indítanak újból támadást a Magyar Királyság ellen.
„Az ország közepén”, a Nagyalföldön egy történelmi nevet viselő fejedelem uralkodik, Szvatopluk. Ő tehát a honfoglalás magyar hősének, Árpádnak az ellenfele, sőt – és ez a lényeges – egyetlen ellenfele, akitől azonban nem párviadalban kívánja megszerezni a jövendőbeli Magyarországot, hanem csellel, ajándékkal. Amikor végül is harcra kerül a sor, elmenekül a magyarok elől és „a Dunába veti magát, melynek sebes vizébe fullad”. Kései az átdolgozás, mert Szvatopluk neve kései alakban, mint Zuatapolug fordul elő. Ez annál feltűnőbb, mert a magyar krónikának későbbi fejezeteiben (122, 140) szerepel egy ilyen nevű cseh herceg Salamon király és a hercegek történetében, de Sentapolug, Sentepolug néven, mely átmeneti alak az újabb és az eredeti Zwentibald (Fuldai Évkönyvek) közt. A magyar krónikás nem állítja hőséről, hogy a híres-neves Szvatopluk morva fejedelem (870–894) lett volna, nyilván azért, mert nem is tudta. Ugyanis szerinte Szvatopluk Attila halála után kezdett uralkodni „Magyarország szívében” (circa partes Danubii) .
Ma elhelyezték a pozsonyi vár udvarán Szvatopluk szobrát /2010.június. 1.
Az alkotó Ján Kulich. A szobrot június 6-án fogják felavatni.
 |
| A Hét Vezér küldöttei elindulnak Szvatoplukhoz |
És a megtervezett időpontban már áll is a szobor.
"Természetesen nagyra tartom Szvatoplukot, aki a Nagymorva Birodalom keretén belül nagyon sokat tett, még ha több száz évvel ezelőtt is. Ennek ellenére nem tartom helyénvalónak, hogy ezt a választások előtt kellene propagálni. Én személy szerint többre tartom Rastislavot" - jelentette ki Slota sajtótájékoztatón. Hozzátette, mindenesetre szerinte a ló, amelyen Szvatopluk ül, szomjasnak tűnik. Emellett szerinte "nem valami isten tudja milyen jól sikerült".
