Zsolnay csoda a téli árverésen

  Gránátalma fa, táncoló nőalakokkal, , Zsolnay gyár, pécs, 1905

Budapesten, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola jubiláris kiállításán, 1905 decemberében

 mutatták be először a nagyközönségnek az egykori növendék „Abt készítményét”.

Ezután az 1906. április végén, Milánóban megnyílt Nemzetközi Kiállításon, a Maróti  Géza által tervezett 

 magyar pavilonban aratott sikert.

  Gránátalma fa, táncoló nőalakokkal, , Zsolnay gyár, pécs, 1905, részlet

Rozsda Endre-kiállítás a Nemzeti Galériában

A Rozsda Endre Baráti Társaság és a Budapesti Francia Intézet együttműködésével létrejött retrospektív tárlat éppen a festő születésének 100. évfordulóján nyílik, megújult kiállítási térben - mondta el a kiállítás hétfői tárlatvezetésen Baán László, az MNG főigazgatója. És ezt komolyan is vették a tárlat szervezői és megvalósítói, hiszen hétfői napon,/ amikor a múzeumok rendesen zárva vannak/ nyilt meg a kiállítás. 
Rozsda Endre a kezdetekről: "Aba-Novák Szabad Iskolájában kezdtem tanulni a festészetet. A tanonca lettem. Egész életemben ez volt az egyik legfontosabb művészi és emberi tapasztalatom. Rendkívüli szerencse volt, hogy máshol tanulhattam a festészetet, mint a Képzőművészeti Iskolán, ahol szörnyen akadémikus volt az oktatás. Aba-Novák jó festő volt, de egyáltalán nem forradalmi. Gazdag és szabad személyiség volt."

Rozsda Endre : Önarckép

Novák Katalin frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos beszéde

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete a tárlat megnyitóján 

Derkovits Gyula mai szemmel

A Magyar Nemzeti Galéria jövőre rendezi meg Derkovits Gyula életmű kiállítását. A rendkívül izgalmas művész képeit nézegetve néha egy kis áthallást is érzékelhetünk. A devizahitelesek nehézségeit, a szociális problémákat nap mint nap láthatjuk a média felületén. Ma is kézbesítenek "végzéseket".
 Derkovits sokgyermekes családban nőtt fel, édesapja asztalosmester volt, művészi hajlamai ellenére Derkovits Gyulának is ezt a szakmát kellett folytatnia. A kényszer elől menekült Derkovits, amikor önként jelentkezett az I. világháború idején katonának. A fronton súlyosan megsérült, megbénult a bal keze, és  tüdőbajt kapott. 1916-ban Budapestre költözött hadirokkantként, némi segélyből és asztalosmunkából tartotta fenn magát.

Derkovits Gyula : Végzés  /részlet/