Székely Bertalan: Dobozi és hitvese
Székely Bertalan: II.Lajos holttestének megtalálása 
Székely Bertalan: Egri nők /MNG/
Mészöly Géza: Szigetvár
Krafft, Peter
Zrínyi kirohanása Szigetvárból
1825 olaj , vászon 455 x 645 cm Magyar Nemzeti Galéria
A horvát hősének a szigeti hősök utolsó perceit így énekli meg:
Taj Zrinski Mikula i tretić van pojde Ez a Zrínyi Miklós harmadszor is kitört
S dobrimi vitezi, dobrimi junaki. Jó vitézeivel, jó hőseivel.
Kleti janičari na nje navališe, Az átkozott janicsárok rájuk rohantak,
Sigetske junake vse je postriljaše. A szigeti hősöket mind agyonlőtték.
Szigetvár, Zrinyi Miklós hősi önfeláldozésénak helye.
Zrínyi kirohanása Szigetvárból
1825 olaj , vászon 455 x 645 cm Magyar Nemzeti Galéria
A horvát hősének a szigeti hősök utolsó perceit így énekli meg:
Taj Zrinski Mikula i tretić van pojde Ez a Zrínyi Miklós harmadszor is kitört
S dobrimi vitezi, dobrimi junaki. Jó vitézeivel, jó hőseivel.
Kleti janičari na nje navališe, Az átkozott janicsárok rájuk rohantak,
Sigetske junake vse je postriljaše. A szigeti hősöket mind agyonlőtték.
Szigetvár, Zrinyi Miklós hősi önfeláldozésénak helye.
Wágner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása /MNG/
Manapság az "öngyilkos merényleteket" az iszlám, és különösen az arab emberek és kultúra sajátosságaként tartjuk számon. De ha a történelem olvasása közben nem hagyunk ki szándékosan tényeket és eseményeket, sok nemzet, és kultura kényszerült alkalmazni ezt a módszert. Ha a japán kamikázékra gondolunk, önnön életük tudatos, és célszerű feláldozása kényszrű és elfogadott volt. Saját társadalmuk nemhogy elfogadta, de istenként tisztelte ezeket az embereket. A harc lényege az ellenség megsemmisítése, de legalábbis a védendő ország, nemzet, népcsoport, kultúra, vallás, stb. védelme. A merénylet tágabb értelemben mások életének veszélyeztetése , illetve kioltása.
Végülis minden háború ilyen alapokon zajlik.
Bonfini olasz történetíró szerint Vas megyei származású volt a magyar vitéz, aki Nándorfehérvár ostromakor egy törököt magával rántott a mélybe, hogy megakadályozza a török zászló kitűzését. Nagysimonyiban szilárdan tartja magát az a hiedelem, hogy Dugovics Titusz a falu szülötte. A Dugovicsok családi kapcsolatainak legendája Döbrentey Gábortól ered. Döbrentey elmarasztalja Bonfinit, mert az krónikája megírásakor nem járt utána annak, hogy ki is volt név szerint a nándorfehérvári toronynál magát "magyar módra" feláldozó vitéz. Döbrentey leírja, hogy 1821-ben a Nemesdömölkön élő Dugovich Imre vármegyei esküdt átadta neki Mátyás király adománylevelét, melynek tartalma szerint Mátyás Dugovich Bertalannak – atyja hőstettéért – "Teu", azaz Tejfalu (Pozsony vármegye) birtokot adományozta 1459-ben.
Manapság az "öngyilkos merényleteket" az iszlám, és különösen az arab emberek és kultúra sajátosságaként tartjuk számon. De ha a történelem olvasása közben nem hagyunk ki szándékosan tényeket és eseményeket, sok nemzet, és kultura kényszerült alkalmazni ezt a módszert. Ha a japán kamikázékra gondolunk, önnön életük tudatos, és célszerű feláldozása kényszrű és elfogadott volt. Saját társadalmuk nemhogy elfogadta, de istenként tisztelte ezeket az embereket. A harc lényege az ellenség megsemmisítése, de legalábbis a védendő ország, nemzet, népcsoport, kultúra, vallás, stb. védelme. A merénylet tágabb értelemben mások életének veszélyeztetése , illetve kioltása.
Végülis minden háború ilyen alapokon zajlik.
Bonfini olasz történetíró szerint Vas megyei származású volt a magyar vitéz, aki Nándorfehérvár ostromakor egy törököt magával rántott a mélybe, hogy megakadályozza a török zászló kitűzését. Nagysimonyiban szilárdan tartja magát az a hiedelem, hogy Dugovics Titusz a falu szülötte. A Dugovicsok családi kapcsolatainak legendája Döbrentey Gábortól ered. Döbrentey elmarasztalja Bonfinit, mert az krónikája megírásakor nem járt utána annak, hogy ki is volt név szerint a nándorfehérvári toronynál magát "magyar módra" feláldozó vitéz. Döbrentey leírja, hogy 1821-ben a Nemesdömölkön élő Dugovich Imre vármegyei esküdt átadta neki Mátyás király adománylevelét, melynek tartalma szerint Mátyás Dugovich Bertalannak – atyja hőstettéért – "Teu", azaz Tejfalu (Pozsony vármegye) birtokot adományozta 1459-ben.
A magyar nemzet története során az oszmán birodalomelleni harcban került szembe az iszlám emberekkel. A harc védelmi jellegű volt, eszközeiben a védelem mindíg feljogosítottabb , mint a támadó, az agresszor. Dugovics Titusz által véghezvitt hőstett szimbolikus, és lovagias is, hiszen egy az egyben vállalja a küzdelmet, egyenlő eszközökkel.
A használandó eszközöket a szükség és a lehetőség határozza meg mindenkor. A civileket tömeges merénylet tárgyává tenni szintén történelmi hagyomány. Ha csak a közel-keleti vonalat tekintjük, a zsidó terrorista csoportok jóval megelőzték a későbbi védekező palesztin terroristákat. A Jeruzsálemi Dávid király szálloda felrobbantása a z Irgum és a Stern csoport terrorista merénylete volt, melyben ugyan a "megszálló", de mégis civil angol emberek életét oltották ki szándékosan.
A cél szentesíti az eszközt?
Minden csoportnak vannak céljai, így minden csoport célja szent?
A törökök szempontjából nézve:
A mai napon szeretett harcosunk, Türgül Belegörbül tragikus hirtelenséggel életét vesztette. A nyomok idegenkezűségre, és idegenlábúságra utalnak. Az élet elleni erőszakos cselekménnyel alaposan gyanúsítható a gyaur D.T. nándorfehérvári lakos, aki a várnai csatában elkövetett harci cselekményeiért már szert tett a büntetett előéletre.
Tudósítóink kiderítették, hogy egy öngyilkos merénylőről van szó. Meg nem nevezett forrásunk a nyújtón történő kihallgatás közben beismerte, hogy a magyar katona rendkívül feszült volt, és folyamatosan szidta népünk Nándorfehérvár felszabadítására odarendelt tagjait. A holttest mellett találtunk egy török nyelven írt búcsúlevelet, amelyben Tífusz a rossz munkakörülményekre, a szüntelen ágyúzajra, a lőporfüstre és az állandó stresszre panaszkodott. A merénylő nagy nyomás alatt volt, amikor szörnyű tettét elkövette.
Ugrása közben magával sodorta az ostromlétra tetejére felérkező vétlen Belegörbült. A család ügyvédje Janicsár Estván elmondta, Belegörbül számos gyereket és feleséget hagyott magára. Janicsár és a Vörösfegyházi Menyasszonykórus a saját halottjának tartja Türgült, és a donor szerveivel is maga szeretne rendelkezni.
Seregünk tiltakozó jegyzéket küldött a várat birtokló bitorlónak, bizonyos Jégenszületett Hunyadi Jánosnak, amelyben elítélte ezt a szörnyű, embertelenül felelőtlen cselekedetet, amely nem méltó az Egyesült Európai Oszmán Unió egyetlen hithű polgárához sem.
Tudósítóink kiderítették, hogy egy öngyilkos merénylőről van szó. Meg nem nevezett forrásunk a nyújtón történő kihallgatás közben beismerte, hogy a magyar katona rendkívül feszült volt, és folyamatosan szidta népünk Nándorfehérvár felszabadítására odarendelt tagjait. A holttest mellett találtunk egy török nyelven írt búcsúlevelet, amelyben Tífusz a rossz munkakörülményekre, a szüntelen ágyúzajra, a lőporfüstre és az állandó stresszre panaszkodott. A merénylő nagy nyomás alatt volt, amikor szörnyű tettét elkövette.
Ugrása közben magával sodorta az ostromlétra tetejére felérkező vétlen Belegörbült. A család ügyvédje Janicsár Estván elmondta, Belegörbül számos gyereket és feleséget hagyott magára. Janicsár és a Vörösfegyházi Menyasszonykórus a saját halottjának tartja Türgült, és a donor szerveivel is maga szeretne rendelkezni.
Seregünk tiltakozó jegyzéket küldött a várat birtokló bitorlónak, bizonyos Jégenszületett Hunyadi Jánosnak, amelyben elítélte ezt a szörnyű, embertelenül felelőtlen cselekedetet, amely nem méltó az Egyesült Európai Oszmán Unió egyetlen hithű polgárához sem.
