2008. december 2., kedd
2008. szeptember 17., szerda
Cavo Spada Luxury Hotel and Spa , Kolymbari
Chania repülőtere, a növekvő idegenforgalom miatt már nem csak Héraklionban fogadják a turistákat. A repülőtér katonai alkalmazása párhuzamosan folyik a polgári repüléssel.
Fényképezni tilos...
Persze kevésbé nyomasztó az itteni tél, és a sok napsütés is jó. A görögök Krétát a "legnagyobb szigetnek" nevezik, de hát az is, mármint Görögországban. A "főváros" : Héraklion, ahová a magyar utazási irodák is leszállnak. Mi a régi fővárosba érkeztünk: Chaniába, ami egy katonai reülőtér még ma is. A sok F 16-os, és más harci gépek állandó zajt okoztak, néha még a szálloda fölött is eszméletlen zajjal húztak el. Na dehát jó helyen van ez a Kréta, a Földközi tenger közepén, és a magas hegyeken / 2600 méter/ a radarok messze látnak, akár be a Közel keleti térségbe is... E két nagy kategória között helyezkednek el a Giannoulis lánc szállodái, 100-150 szobás szobaszámmal.
Kréta új luxusszálodája: a Cavo Spada. Látványra nagyszerű... De milyen igazából?
https://picasaweb.google.com/102037263259299709878/CreteCavoSpada2008
Fényképezni tilos...
Chania |
2008 juniusában nyílt meg a Giannulis Hotels csoport kezelésében. Kréta szállodái közűl kiemelkednek a lánc szállodái. Csaknem mind ötcsillagos luxushotel. Itt nem török , vagy egyiptomi a szállodaválaszték. Tehát nem a nagy sokszáz szobás monstrumok uralják a terepet, hanem fordítva: a kis clubhotelek és családi panzió jellegű kis szállodák a jellemzőek. Elképzelem, és néha nyomokban még látható, milyen volt itt az élet ötven-hatvan éve. Turizmus nélkül az egyszerű paraszti életet élték az itteniek, kis házaikban,kanyargós hegyi utakon elérhető olajfákkal, szőlőkkel. A halászat az évszázados túlhalászat miatt már régen nem könnyű. Ma európai jólét van, az emberek nyugodtak, nem úgy mint Magyarországon.
Cavo Spada swim up suite |
Persze kevésbé nyomasztó az itteni tél, és a sok napsütés is jó. A görögök Krétát a "legnagyobb szigetnek" nevezik, de hát az is, mármint Görögországban. A "főváros" : Héraklion, ahová a magyar utazási irodák is leszállnak. Mi a régi fővárosba érkeztünk: Chaniába, ami egy katonai reülőtér még ma is. A sok F 16-os, és más harci gépek állandó zajt okoztak, néha még a szálloda fölött is eszméletlen zajjal húztak el. Na dehát jó helyen van ez a Kréta, a Földközi tenger közepén, és a magas hegyeken / 2600 méter/ a radarok messze látnak, akár be a Közel keleti térségbe is... E két nagy kategória között helyezkednek el a Giannoulis lánc szállodái, 100-150 szobás szobaszámmal.
Cavo Spada swim up suite |
Kréta új luxusszálodája: a Cavo Spada. Látványra nagyszerű... De milyen igazából?
https://picasaweb.google.com/102037263259299709878/CreteCavoSpada2008
Cavo Spada swim up suite |
2008. augusztus 2., szombat
Európai és Afrikai nő
2008. július 18., péntek
Andrássy wine and spa hotel Tarcal
Tarcal, Andrássy Hotel |
Tarcal, Andrássy Hotel |
Tarcal, Andrássy Hotel, belső medence |
2008. június 29., vasárnap
2008. június 18., szerda
2008. június 2., hétfő
Szigetvár
Csontvári Kosztka Tivadar- Zrínyi kirohanása Szigetvár 1566-os ostroma egy horvát
hőskölteményben
Dobra gospoda, spomenemo se sada Jó urak, emlékezzünk most
Od Sigeta grada Zrinskoga Mikule Sziget várára és Zrínyi Miklósra
Kako smo zgubili Sigeta varoša Hogy is veszeítettük el Sziget városát
Po kom je opustil naš ugarski orsag... Minek utána elpusztult magyar országunk...
hőskölteményben
Dobra gospoda, spomenemo se sada Jó urak, emlékezzünk most
Od Sigeta grada Zrinskoga Mikule Sziget várára és Zrínyi Miklósra
Kako smo zgubili Sigeta varoša Hogy is veszeítettük el Sziget városát
Po kom je opustil naš ugarski orsag... Minek utána elpusztult magyar országunk...
2008. május 26., hétfő
Keresztény iszlám harc
Székely Bertalan: Dobozi és hitvese
Székely Bertalan: II.Lajos holttestének megtalálása
Székely Bertalan: Egri nők /MNG/
Mészöly Géza: Szigetvár
Krafft, Peter
Zrínyi kirohanása Szigetvárból
1825 olaj , vászon 455 x 645 cm Magyar Nemzeti Galéria
A horvát hősének a szigeti hősök utolsó perceit így énekli meg:
Taj Zrinski Mikula i tretić van pojde Ez a Zrínyi Miklós harmadszor is kitört
S dobrimi vitezi, dobrimi junaki. Jó vitézeivel, jó hőseivel.
Kleti janičari na nje navališe, Az átkozott janicsárok rájuk rohantak,
Sigetske junake vse je postriljaše. A szigeti hősöket mind agyonlőtték.
Szigetvár, Zrinyi Miklós hősi önfeláldozésénak helye.
Zrínyi kirohanása Szigetvárból
1825 olaj , vászon 455 x 645 cm Magyar Nemzeti Galéria
A horvát hősének a szigeti hősök utolsó perceit így énekli meg:
Taj Zrinski Mikula i tretić van pojde Ez a Zrínyi Miklós harmadszor is kitört
S dobrimi vitezi, dobrimi junaki. Jó vitézeivel, jó hőseivel.
Kleti janičari na nje navališe, Az átkozott janicsárok rájuk rohantak,
Sigetske junake vse je postriljaše. A szigeti hősöket mind agyonlőtték.
Szigetvár, Zrinyi Miklós hősi önfeláldozésénak helye.
Wágner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása /MNG/
Manapság az "öngyilkos merényleteket" az iszlám, és különösen az arab emberek és kultúra sajátosságaként tartjuk számon. De ha a történelem olvasása közben nem hagyunk ki szándékosan tényeket és eseményeket, sok nemzet, és kultura kényszerült alkalmazni ezt a módszert. Ha a japán kamikázékra gondolunk, önnön életük tudatos, és célszerű feláldozása kényszrű és elfogadott volt. Saját társadalmuk nemhogy elfogadta, de istenként tisztelte ezeket az embereket. A harc lényege az ellenség megsemmisítése, de legalábbis a védendő ország, nemzet, népcsoport, kultúra, vallás, stb. védelme. A merénylet tágabb értelemben mások életének veszélyeztetése , illetve kioltása.
Végülis minden háború ilyen alapokon zajlik.
Bonfini olasz történetíró szerint Vas megyei származású volt a magyar vitéz, aki Nándorfehérvár ostromakor egy törököt magával rántott a mélybe, hogy megakadályozza a török zászló kitűzését. Nagysimonyiban szilárdan tartja magát az a hiedelem, hogy Dugovics Titusz a falu szülötte. A Dugovicsok családi kapcsolatainak legendája Döbrentey Gábortól ered. Döbrentey elmarasztalja Bonfinit, mert az krónikája megírásakor nem járt utána annak, hogy ki is volt név szerint a nándorfehérvári toronynál magát "magyar módra" feláldozó vitéz. Döbrentey leírja, hogy 1821-ben a Nemesdömölkön élő Dugovich Imre vármegyei esküdt átadta neki Mátyás király adománylevelét, melynek tartalma szerint Mátyás Dugovich Bertalannak – atyja hőstettéért – "Teu", azaz Tejfalu (Pozsony vármegye) birtokot adományozta 1459-ben.
Manapság az "öngyilkos merényleteket" az iszlám, és különösen az arab emberek és kultúra sajátosságaként tartjuk számon. De ha a történelem olvasása közben nem hagyunk ki szándékosan tényeket és eseményeket, sok nemzet, és kultura kényszerült alkalmazni ezt a módszert. Ha a japán kamikázékra gondolunk, önnön életük tudatos, és célszerű feláldozása kényszrű és elfogadott volt. Saját társadalmuk nemhogy elfogadta, de istenként tisztelte ezeket az embereket. A harc lényege az ellenség megsemmisítése, de legalábbis a védendő ország, nemzet, népcsoport, kultúra, vallás, stb. védelme. A merénylet tágabb értelemben mások életének veszélyeztetése , illetve kioltása.
Végülis minden háború ilyen alapokon zajlik.
Bonfini olasz történetíró szerint Vas megyei származású volt a magyar vitéz, aki Nándorfehérvár ostromakor egy törököt magával rántott a mélybe, hogy megakadályozza a török zászló kitűzését. Nagysimonyiban szilárdan tartja magát az a hiedelem, hogy Dugovics Titusz a falu szülötte. A Dugovicsok családi kapcsolatainak legendája Döbrentey Gábortól ered. Döbrentey elmarasztalja Bonfinit, mert az krónikája megírásakor nem járt utána annak, hogy ki is volt név szerint a nándorfehérvári toronynál magát "magyar módra" feláldozó vitéz. Döbrentey leírja, hogy 1821-ben a Nemesdömölkön élő Dugovich Imre vármegyei esküdt átadta neki Mátyás király adománylevelét, melynek tartalma szerint Mátyás Dugovich Bertalannak – atyja hőstettéért – "Teu", azaz Tejfalu (Pozsony vármegye) birtokot adományozta 1459-ben.
A magyar nemzet története során az oszmán birodalomelleni harcban került szembe az iszlám emberekkel. A harc védelmi jellegű volt, eszközeiben a védelem mindíg feljogosítottabb , mint a támadó, az agresszor. Dugovics Titusz által véghezvitt hőstett szimbolikus, és lovagias is, hiszen egy az egyben vállalja a küzdelmet, egyenlő eszközökkel.
A használandó eszközöket a szükség és a lehetőség határozza meg mindenkor. A civileket tömeges merénylet tárgyává tenni szintén történelmi hagyomány. Ha csak a közel-keleti vonalat tekintjük, a zsidó terrorista csoportok jóval megelőzték a későbbi védekező palesztin terroristákat. A Jeruzsálemi Dávid király szálloda felrobbantása a z Irgum és a Stern csoport terrorista merénylete volt, melyben ugyan a "megszálló", de mégis civil angol emberek életét oltották ki szándékosan.
A cél szentesíti az eszközt?
Minden csoportnak vannak céljai, így minden csoport célja szent?
A törökök szempontjából nézve:
A mai napon szeretett harcosunk, Türgül Belegörbül tragikus hirtelenséggel életét vesztette. A nyomok idegenkezűségre, és idegenlábúságra utalnak. Az élet elleni erőszakos cselekménnyel alaposan gyanúsítható a gyaur D.T. nándorfehérvári lakos, aki a várnai csatában elkövetett harci cselekményeiért már szert tett a büntetett előéletre.
Tudósítóink kiderítették, hogy egy öngyilkos merénylőről van szó. Meg nem nevezett forrásunk a nyújtón történő kihallgatás közben beismerte, hogy a magyar katona rendkívül feszült volt, és folyamatosan szidta népünk Nándorfehérvár felszabadítására odarendelt tagjait. A holttest mellett találtunk egy török nyelven írt búcsúlevelet, amelyben Tífusz a rossz munkakörülményekre, a szüntelen ágyúzajra, a lőporfüstre és az állandó stresszre panaszkodott. A merénylő nagy nyomás alatt volt, amikor szörnyű tettét elkövette.
Ugrása közben magával sodorta az ostromlétra tetejére felérkező vétlen Belegörbült. A család ügyvédje Janicsár Estván elmondta, Belegörbül számos gyereket és feleséget hagyott magára. Janicsár és a Vörösfegyházi Menyasszonykórus a saját halottjának tartja Türgült, és a donor szerveivel is maga szeretne rendelkezni.
Seregünk tiltakozó jegyzéket küldött a várat birtokló bitorlónak, bizonyos Jégenszületett Hunyadi Jánosnak, amelyben elítélte ezt a szörnyű, embertelenül felelőtlen cselekedetet, amely nem méltó az Egyesült Európai Oszmán Unió egyetlen hithű polgárához sem.
Tudósítóink kiderítették, hogy egy öngyilkos merénylőről van szó. Meg nem nevezett forrásunk a nyújtón történő kihallgatás közben beismerte, hogy a magyar katona rendkívül feszült volt, és folyamatosan szidta népünk Nándorfehérvár felszabadítására odarendelt tagjait. A holttest mellett találtunk egy török nyelven írt búcsúlevelet, amelyben Tífusz a rossz munkakörülményekre, a szüntelen ágyúzajra, a lőporfüstre és az állandó stresszre panaszkodott. A merénylő nagy nyomás alatt volt, amikor szörnyű tettét elkövette.
Ugrása közben magával sodorta az ostromlétra tetejére felérkező vétlen Belegörbült. A család ügyvédje Janicsár Estván elmondta, Belegörbül számos gyereket és feleséget hagyott magára. Janicsár és a Vörösfegyházi Menyasszonykórus a saját halottjának tartja Türgült, és a donor szerveivel is maga szeretne rendelkezni.
Seregünk tiltakozó jegyzéket küldött a várat birtokló bitorlónak, bizonyos Jégenszületett Hunyadi Jánosnak, amelyben elítélte ezt a szörnyű, embertelenül felelőtlen cselekedetet, amely nem méltó az Egyesült Európai Oszmán Unió egyetlen hithű polgárához sem.
2008. május 6., kedd
2008. április 28., hétfő
2008. április 21., hétfő
Árpádsávos címer
Szent István ábrázolás 1600 körül , MNG
Több mint félezer/!/ évvel István halála után készült a kép. Hogy milyen előképek alapján, nem tudjuk.
Szent István ábrázolás 1600 körül , MNG |
Több mint félezer/!/ évvel István halála után készült a kép. Hogy milyen előképek alapján, nem tudjuk.
Szent István és Szent László Mateócról
http://picasaweb.google.com/peti.ignits/MRicus15/photo#5086816324668395570
Esztergom,a széchenyi tér árpádsávos zászlókkal
Az „árpádsávok” a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlón először az 1270-es években fordul elő bizonyíthatóan.[1] A motívum, amely az Árpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó Árpád-ház címerében, később a magyar címer részévé vált. Hírhedt modern kori változata a Nyilaskeresztes Párt zászlajában és karszalagjában volt látható, ahol azonban,a szokásos zászlóval ellentétben, 4 ezüst, és 5 vörös szín van.
Az 1510-ből származó oltár predellájáról való ez az árpádsávos címer. A félezer éves jelkép ma a támadások kereszttüzében áll. A címer látható a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, az első emeleten, a magyar későgótikus és reneszánsz szárnyasoltárok kiállításán, a volt trónterem mögötti kiállítóteremben.
Dunántúli festő- Szent István felajánlja a koronát |
Szent István középkori faszobor címerpajzzsal |
Mátyás , az igazságos |
Magyar kódex Győrből, 1568-1573 között |
http://picasaweb.google.com/peti.ignits/MRicus15/photo#5086816324668395570
Esztergom,a széchenyi tér árpádsávos zászlókkal
Mérei Árpád Csaba-Szent István, gipsz |
Az „árpádsávok” a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlón először az 1270-es években fordul elő bizonyíthatóan.[1] A motívum, amely az Árpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó Árpád-ház címerében, később a magyar címer részévé vált. Hírhedt modern kori változata a Nyilaskeresztes Párt zászlajában és karszalagjában volt látható, ahol azonban,a szokásos zászlóval ellentétben, 4 ezüst, és 5 vörös szín van.
Az 1510-ből származó oltár predellájáról való ez az árpádsávos címer. A félezer éves jelkép ma a támadások kereszttüzében áll. A címer látható a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, az első emeleten, a magyar későgótikus és reneszánsz szárnyasoltárok kiállításán, a volt trónterem mögötti kiállítóteremben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)